Alexander Fomin, a Federal Service for Military and Technical Cooperation vezetője azt mondta, hogy az orosz fegyverek iránt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában korábban nagy volt a kereslet. Az utóbbi években kiszorultak onnan az oroszok, de sikerült új piacokat szerezniük. Fomin elmondta, hogy az együttműködésük Líbiával s polgárháború miatt le ált. Egyiptomba és Iránba kevesebb fegyvert adnak el. Szíriával nem üzletelhetnek. Irakot teljesen elveszítették. Afganisztánból pedig csaknem teljesen kiszorultak.
Fomin elmondta, hogy az érintett országok elveszetése miatt az orosz fegyvergyártó cégek új piacok után kutattak és több helyen sikerrel jártak. Dél-Amerikában Venezuelában és Peruban sikerült több fegyvereladási üzletet kötniük. Afrikában pedig Maliba, Ghánába, Tanzániába és Ugandába adtak el fegyvereket. A Közel-Keleten pedig Omán jelentkezet be az orosz fegyverekért. Fomin megjegyezte, hogy az orosz fegyverek továbbra is versenyképesek a nemzetközi piacon.
Nemrég Uganda negyedik generációs Szu-30-as vadászbombázó gépeket vásárolt Oroszországtól. A kampalai vezetés olyannyira elégedett a repülőgépekkel, hogy még 6 darab Szu-30-as rendelt az oroszoktól. A fegyvervásárlás egyébként hatalmas felháborodást váltott ki az országban, miután kiderült, hogy a kormány 740 millió dollárt költött a gépekre. Ghána pedig hat Mi-17-es helikoptert rendelt Moszkvától. 2009-ben, Eritrea vásárolt 10 darab vadonatúj Su-27-es vadászrepülőgépet. Szudán 2009-ben 12 darab Míg 29-es vadászgépet szerzett be, ami komoly nemzetközi felháborodást váltott ki.
A hidegháború idején a Szovjetunió rengeteg fegyvert adott el Afrikában.. Az afrikai kontinensen dúló fegyveres konfliktusok zömét ma is szovjet fegyverekkel vívják
Oroszország 2012-ben a fegyvereladásokból több mint 14 milliárd dollárt keresett. Egyedül az Amerikai Egyesült Államok előzi meg őket. (MoscowTimes)