Mózes- a Biblia- szerint a Sinai hegyen hallotta az isteni kinyilatkoztatást az égő csipkebokorból. I. Jusztinianusz bizánci császár parancsára ezért itt kolostort építettek a hatodik században. I. Jusztinianusz császár 527-565 között uralkodott. Nem sokkal a kolostor felépülése után megjelentek az iszlám harcosai, akik elfoglalták egész Egyiptomot. A Szent Katalin kolostor vezetői féltették a kolostort és ezért azt mondták az írástudatlan muzulmán harcosoknak, hogy Mohamed próféta nem sokkal a halála előtt ott járt és imádkozott a Sinai hegyen. Ezt követően menlevelet állított ki a kolostornak. A katonák elhitték és elmentek. Később kiderült: a menlevél ügyes hamisítvány volt, de a kolostor megmenekült. Azóta is háborítatlanul működött, bár néha átmenetileg bezárták. Morszi menesztése után megkezdődtek a támadások a keresztény templomok és kolostorok ellen Egyiptomban. Ezért a kormány kérte: zárják be a Szent Katalin kolostort! Ez azt jelenti, hogy a vallási szertartásokat megtartják, de turistákat nem fogadhatnak. Csakhogy ebből élt a kolostor, sőt a mellette levő kisváros is. A helyi beduinok is tisztában vannak ezzel. Azon kívül azt hangsúlyozzák, hogy a Szent Katalin nem kopt, hanem görög ortodox kolostor. A koptokat azzal vádolják Egyiptomban, hogy nagy szerepük volt Morszi megbuktatásában. A rendőrség nem képes a keresztény templomok és kolostorok védelmére, és különösen nagy a gond a Sinai félszigeten, ahol mind erősebb az Al Kaida befolyása. Ezért zárva marad a Szent Katalin kolostor. “Több időnk marad az imára, de a pénzügyi válság egyre súlyosabb. Nem tudjuk fizetni a kolostor 400 beduin alkalmazottját.”- nyilatkozta a londoni The Guardian-nek Paolosz atya, aki 1972 óta él a Szent Katalin kolostorban a Sinai félszigeten Egyiptomban.