Utoljára 2007-ben tartottak elnökválasztást Maliban. A mosatni választás viszont történelmi jelentőségű, mivel az ország egy év leforgása alatt háborúba süllyedt és kettészakadt. Az új elnökre komoly kihívások várnak. Először is ki kell terjeszteni a központi vezetés fennhatóságát, stabilizálnia kell a biztonsági helyzetet, meg kell teremteni a nemzeti egységet, talpra kell állítani a gazdaságát és nem utolsó sorban újjá kell építeni a háborúba süllyedt országot. A nyugati donorok összesen 4 milliárd dolláros segélycsomaggal támogatják Malit, de az összeget csak azután hívhatja le a mali kormány, amikor megvan az elnökválasztás hivatalos győztese.
A vasárnapi választáson összesen hét millió ember vehetett részt. Részeredményeket még nem hoztak nyilvánosságra, de sokan a volt miniszterelnököt Ibrahim Boubacar Keitát tekintik esélyesebbnek. A szavazást a szélsőséges időjárás nehezítette. Több szavazóhelység a heves esőzések miatt néhány órás késéssel nyitott meg, ezért sok helyen hatalmas sorok alakultak ki. Az AFP helyi tudósítója Bamalóból azt jelentette, hogy az eső délben ált el, az emberek pedig ezt követően elözönlötték a szavazóhelyeket. Rendellenességekről és erőszakos rendbontásokról nem érkeztek hírek.
Az Európai Unió megfigyelő csoportja jelentést készített, amit napokon belül nyilvánosságra fognak hozni. Louis Michel az EU megfigyelők belga vezetője nagyon elégedetten nyilatkozott a voksolás mentéről. Az Európai Bizottság volt tagja, aki egyébként elismert Afrika-szakértő azt mondta a TV5 francia csatornának, hogy Afrikában még ilyen nyugodt választást nem látott, és a győztes legitimitása garantált. A kb. 2000 mali megfigyelő sem észlelt rendellenességeket. Az első fordulóban 49%-os volt a részvételi arány. Megfigyelők a Reuters hírügynökségnek viszont elmondták, hogy második fordulóban valamivel kevesebben mentek el szavazni, mint az elsőben.
Mindkét elnökjelölt biztos a saját győzelmében, de felszólították a lakosságot, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát és türelemmel várják meg az eredményhirdetést. A végeredményt legkésőbb három nap múlva jelentik be. Ezt követően az alkotmánybíróságnak pár napja van arra, hogy hivatalosan is kihirdesse az elnökválasztás nyertesét.
Az emberek többsége azt reméli, hogy az új elnök majd átfogó reformokat vezet be és megszünteti a „konszenzusos politikát”, amit még Amadou Toumani Toure elnök folytatott az országban. Toure elnök ugyanis azt csinálta, hogy politikai ellenfeleit kormányzati pozíciókba ültette, ami miatt elmaradtak az átfogó reformok. Toure elnököt végül 2012 márciusában puccsal fosztották meg hatalmától és az óta külföldi száműzetésben él.
Az északon élő tuaregek viszont jelezték, hogy csak akkor lehet hosszantartó béke, hogyha az új elnök több szabadságjogot biztosít majd számukra. A tuaregek központjának számító Kidálban volt a legalacsonyabb a részvétel, csupán a város lakosságának a 12%-a ment el szavazni az első fordulóban. Az szeparatista MNLA tuareg szervezet pedig arra szólította fel támogatóit, hogy bojkottálják a választást. A tuaregek továbbra is függetlenséget szeretnék, és nem tekintik magukat mali állampolgárnak – mondta egy tuareg diák Kidálban. A bamakói központi vezetés és a tuaregek között jelenleg tűzszüneti megállapodás van érvényben. A megállapodás értelmében a mali hadsereg bevonulhatott a Kidálba és a köztisztviselők is visszatérhettek, de a kormányzati épületeket továbbra is a tuareg fegyveresek ellenőrzik.
