A parlamenti választást legalább kétszer kellett elhalasztani, mert a kormánynak nem sikerült megállapodnia az ellenzéki pártokkal a forgatókönyvről. Az ellenzéki erők nemrég ismét utcára vonultak, mert a kormány az utolsó pillanatban módosított a választási törvényt. Az ellenzék szerint a szabályok módosítása a hatalmon lévő pártnak kedvez. A hadsereg és az erőszakszervezetek tagjai már hétfőn leadták szavazataikat.
Az 1174 jelölt között 159 nő is van. Az ellenzéki pártok két koalíciót hoztak létre, hogy felvegyék a versenyt a kormányzó Unir párttal. Az egyik ellenzéki tömörülés a Szivárvány koalíció, a másik a Mentsük meg Togót. Elemzők szerint a jelenlegi kormányzó Unir párt esélyesebb a győzelemre, de az ellenzéket sem szabad lebecsülni.
Togóban a választás miatt feszült a légkör. Az ország számos pontján gyújtogatások voltak. Azt még nem tudni, hogy kik az elkövetők. Az ellenzéki szerint a kormány áll a háttérben, amely a gyújtogatásokat arra használta fel, hogy ellenzéki aktivistákat tartóztassanak le.
Togó a világ egyik legszegényebb országa, legutóbb 2007-ben rendezett parlamenti választást. A nemzetközi megfigyelők akkor azt mondták, hogy a szavazáson kisebb rendellenességek voltak, de azokat leszámítva tisztességes volt a folyamat. Az elnökválasztásra 2014-ben került sor.
Togóban több mint négy évtizede a Gnassingbe család tartja hatalmában az országot. A jelenlegi elnök Faure Gnassingbe 2005-ben került hatalomra, miután az apja Gnassingb Eydema meghalt. Eydema az afrikai kontinens egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő elnöke volt, aki 38 évig irányította a nyugat-afrikai országot Faure Gnassingbét 2010-ben újra választották, de az ellenzék mind a mai napig vitatja a szavazás tisztaságát. A 2010-es elnökválasztás után véres utcai zavargások voltak az országban.
