Megadták a módját a spanyolok
A spanyol király legutóbbi, márciusi műtétje után ez az első külföldi látogatása, amelyre a kormány több tagja is elkíséri, így a külügyi- és együttműködési miniszter, José Manuel Garca-Margallo. A királyhoz és kíséretéhez kedden csatlakozott egy nagyobb hivatalos delegáció, melynek tagjai Jorge Fernandez Diaz belügyminiszter, Alberto Ruiz Gallardon igazságügyminiszter, José Manual Soria ipari, energiaügyi és turisztikai miniszter, és Ana Pastor infrastruktúráért felelős miniszter. Az uralkodót elkísérte továbbá kilenc ex-külügyminiszter is, illetve 27, Marokkóban jelen lévő és érdekelt nagyvállalat elnökei és vezérigazgatói, valamint a Spanyolországi Vállalkozói Szervezetek Szövetségének (CEOE), a Kis- és Középvállalkozások Spanyol Szövetségének és a Kereskedelmi Kamarák Legfelsőbb Tanácsának elnökei is Rabatba utaztak a királyi látogatás alkalmából. Szokolai Kata rabati beszámolójából kitűnik, hogy a spanyolok a delegáció összeállításával is jelezni kívánták: komolyan gondolják a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését.
A marokkói-spanyol kapcsolatok számokban
Spanyolország Marokkó második legfontosabb gazdasági partnere gazdasági árucsere terén. 2012-ben Spanyolország volt Marokkó első számú importőre, azonban a marokkói import mennyiségét mindössze 60%-ban fedezte az export (50,9 milliárd DH értékű spanyol import a 30,5 milliárd DH spanyol exporthoz képest), amit részben a spanyol kikötőkből jövő kőolajszármazékok mennyisége is magyaráz. Az afrikai ország exportja ugyanakkor évente 15%-kal nő, meghaladva Franciaországét, és a 2012-es visszaeséshez képest (2,5%), Marokkó gazdasági növekedése az IMF szerint idén elérheti a 4,5%-ot a spanyol -1,6%-kal szemben.
Reménykeltő sikersztorik
A két ország közötti nagymértékű árucsere részben annak is köszönhető, hogy több ezer spanyol vállalkozás székel Marokkóban, élvezve a gazdasági megállapodások és a vámmentes zónák adókedvezményei adta előnyöket. Ezek közül például sikertörténetnek számít a spanyol OHL és a marokkói OCP műtrágya előállításban és exportálásban való együttműködése, vagy az autóipari együttműködés a két ország között (Renault, Antolin). Az Európát továbbra is sújtó gazdasági válság és magas munkanélküliség miatt az utóbbi években a spanyol – elsősorban építőipari – kisvállalkozások és egyéni munkavállalók száma is némileg emelkedett, igaz ezen a téren Marokkó is nehézségekkel küzd, a fiatalkori munkanélküliség az afrikai országban is 20% körüli. Az áttelepülő spanyolok akár mindössze 400-500 eurós fizetésért is hajlandóak dolgozni, igaz, a helyi életszínvonal mellett ez megfelelő megélhetést biztosít. Mindazonáltal sokan nem tartózkodnak egyszerre a turisták számára vízummentesen engedélyezett három hónapnál tovább, és visszatérnek hazájukba a munkanélküli segélyért.
Kaput nyitni Európában, Afrikában
János Károly szeretné, ha az országaik közötti stratégiai partnerség újabb szintre lépne. Ahogyan Spanyolország Európa és egyben Latin-Amerika kapuja is, úgy Marokkó Afrika és a Közel-Kelet kapuja a spanyol piacok számára. A gazdasági fórum keddi, mindkét fél ipari és infrastruktúráért felelős minisztereinek részvételével megtartott kerekasztal-tárgyalásának két fontos témája volt: „technológiai partnerség”, illetve „területi, infrastrukturális és hálózati integráció”.
A. Aâmara, marokkói ipari, kereskedelmi és új technológiákért felelős minisztere szerint olyan együttműködést kell kiépíteni, melynek elemei egy közösen megállapított értékláncban kapcsolódnak össze és bevonják a helyi ipari szektorokat. A miniszter azt is kiemelte, hogy Marokkó nem „low cost” célország, hanem más országokkal összehasonlítható előnyöket nyújtó, produktív üzleti környezet jellemzi, amely a külföldi befektetések mértékben is érzékelhető.
Marokkó számára a technológia és tudás átadása, valamint az ipari együttműködés kulcsfontosságú a vállalataik nemzetközi terjeszkedéséhez. Ezáltal a marokkói leányvállalatok az afrikai és arab piacok meghódításában végre operatív szerepet játszhatnak majd.
Mit kínál Spanyolország?
A spanyolok mezőgazdasági (csöpögtető öntözés) és agrár-élelmiszeripari ágazatok terén megszerzett tapasztalataiból sokat profitálhat Marokkó. Míg az ország mezőgazdasági tevékenysége a GDP 16-20%-át teszi ki, az agrár-élelmiszeripari ágazat GDP-részesedése mindössze 4%-ra rúg.
Az infrastruktúra fejlesztése hasonlóan létfontosságú a gazdasági számára, mely a termelés és az export teljesítményén is lendíthet. Ahogyan A. M. Pastor infrastruktúráért felelős miniszter is elmondta, a megfelelő közlekedési hálózat létrehozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szükséges összeköttetés biztosított legyen, akár vízi, légi, vasúti vagy közúti módon. A. Rabbah, marokkói közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter pedig a bankszektorhoz intézett szavaiban azt kérte, hogy az infrastrukturális fejlesztésekhez biztosítsák a magánszektornak a befektetésekhez szükséges pénzügyi támogatást.
Megalakult a Marokkói-Spanyol Üzleti Tanács
A felek megállapodtak, hogy a tárgyalásokat a madridi 2. parlamentáris fórumon és kétoldalú megbeszéléseken ősszel folytatják. A spanyol és marokkói vállalati képviseleti szervek megállapodást írtak alá egy marokkói-spanyol üzleti tanács létrehozásáról, és az ehhez szükséges partneri kapcsolatok előmozdításáról.
