Pedig az Eredo földtöltés csupán egy órányi autóútra található Lagostól. Dr. Patrick Darling, a Bournemouth Egyetem (Egyesült Királyság) kutatója szerint az Eredo egyértelmű bizonyítéka egy hajdanvolt erős királyság létezésének. Helyi elbeszélések szerint a terület még Sába királynőjének legendájára is fényt deríthet. Az esőerdőt átszelhetjük úgy, hogy csak méterekre vagyunk az Eredo-tól és észre sem vesszük ezt a hatalmas árkot a növények közé rejtve. A mintegy 1000 éves építmény Ijebu-Ode királyságot keríti körbe mocsarakon és erdőkön keresztül kígyóként tekergőzve.
Nagyobb, mint a piramisok
Dr. Darling végigjárta az Eredo-t. „Méret szempontjából ez a legnagyobb egyedülálló építmény Afrikában, nagyobb, mint bármelyik piramis” – mondja.Az árok 160 km hosszú és egyes helyeken 20 méter mély. „Mivel jóval a gépkorszak előtt épült, az egész kézzel épített, ami természetesen hatalmas és jól szervezett munkaerőt igényelt, s egy mesteri tervre is szükség volt” – magyarázza Dr. Darling.
Dr. Darling hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött össze az Eredo-ról, de még ő sem tudja, miért építették annak idején. Lehet, hogy az elefántok távoltartására, vagy a külső támadók ellen – és az is lehet azért, hogy Iljebu-Olade királyság területi határának jelzésére abban az időben, amikor a joruba népek gyakran álltak hadban egymással.
Szent hely
Az erdő mélyén, egy tisztáson, Olaitan Olugbosi, helyi vezető, aki az Oke-Eiri Baale címet viseli, annak az asszonynak a sírja mellett imádkozik, akiről úgy hiszik, az Eredo-t építette. Az asszony neve Bilikisu Sungbo – erős, gyermektelen özvegy, aki annak idején azt akarta, neve maradjon fenn. A nő sírja napjainkban szent hely: keresztények és muszlimok ezrei jönnek ide imádkozni minden évben. Oke-Eiri Baale szerint sokan közülük meg vannak győződve arról, Bilikisu Sungbo nem más, mint Sába királynője. „Csak azt mondom, ami benne van a történetekben, melyek eljutottak hozzám: amikor az asszony feleségül ment Salamon királyhoz, Sába lett, Sába királynője, ez így van benne a Bibliában is.”
Ez az elmélet azért egy kicsit erőltetett, hiszen Sába királynője szerepel az Ótestamentumban és a Koránban is, mely arra a következtetésre juttatta a legtöbb történészt, hogy legalább 3000 évvel ezelőtt élt; mintegy 2000 évvel azelőtt, hogy az Eredo-t építették volna.
Aggodalmak a jövőre nézve
Dr. Darling hisz abban, hogy az Eredo-nak – melyet veszélyeztetnek a fölművelők és a fakitermelés – a lehető legnagyobb nyilvánosságra van szüksége. Aggódik, mivel az árok oldalfalai a legtöbb helyen rossz állapotban vannak, az alja pedig erősen erodált annak következtében, hogy egyre több fát vágnak ki annak érdekében, hogy földet nyerjenek. „Aggaszt, mert ha nem vigyáznak rá megfelelően, nem fog egy-két évtizednél tovább fennmaradni” – mondja Dr. Darling.
Az Eredo-ról még Nigériában sem nagyon hallottak – annak ellenére, hogy ott található, hasonló földtöltésekkel együtt, s a történészeknek valószínűleg újra kell gondolniuk Nyugat-Afrika egész történelmét miatta. Úgy tűnik, jól szervezett államokat alakítottak ki az esőerdő vidékén kb. 50 évvel korábban, mint azt eddig gondolták. Azonban ebből szinte semmi sem maradt fenn, kivéve egy nagy árkot és egy legendát.
