Mary Robinson, az ENSZ főtitkár különmegbízottja szervezte a tanácskozást. Bujumburaban elmondta, hogy természetesen döntő fontosságú lesz, hogy hamarosan az ENSZ a kéksisakos alakulatok mellett egy harcoló dandárt is bevethet a Kongói DK keleti részén folyó harcokba.
De addig is csinálni kell valamit, hiszen a harci területeken szinte természetes gyakorlatnak számít, hogy a győztes fegyveresek megerőszakolják az elfoglalt faluban vagy városban a nőket. Ez szörnyű következményekkel jár nemcsak magukra a nőkre nézve, de az egész társadalomra is. A szerencsétlen nőket ugyanis általában kiközösítik a csoportos erőszak után, így szétesnek a családok.
Ezért tartja fontosnak az ENSZ és személyesen Mary Robinson asszony, hogy speciális programok foglalkozzanak a megerőszakolt nők problémáival. Persze nehéz az évszázados szokásokon változtatni, de reményre adhat okot, hogy a hágai nemzetközi bíróság mind súlyosabb bűncselekménynek minősíti a nők csoportos megerőszakolását. Így minden parancsnoknak számolnia kell azzal, hogy előbb-utóbb felelősségre vonhatják Hágában nemcsak háborús bűneiért, de azért is, hogy a fegyveres férfiak szinte rutinszerűen megerőszakolják a nőket az elfoglalt városokban vagy falvakban Afrika kellős közepén.