Nem tartott sokáig a társadalmi vita a melegházasságról egyik országban sem. A kormányzó politikai erők néhány nap alatt világossá tették: ez a kérdés nem kérdés a két országban. Elefántcsontparton maga az államfő zárta rövidre a melegházasság vitáját azzal a kijelentésével, hogy: „A homoszexualitásról nincs mit mondanom, vannak törvényeink, vannak szokásaink ezzel kapcsolatban, amelyekhez tartjuk magunkat. Franciaországnak is megvannak a maga szokásai, ott ahhoz tartják magukat. A témában megnyilatkozott a közigazgatási miniszter is. Ő ennél nyíltabban fogalmazott, szerinte a melegházasság engedélyezése egyenesen a világvége lenne.
Elefántcsontparton egyébként az afrikai államokhoz képest meglehetősen kedvező az azonos neműek jogi helyezte. A törvények ugyan nem engedik, hogy azonos neműek hivatalosan elismert kapcsolatban éljenek, és elvben a törvény is tiltja a homoszexualitást, de a jogszabályt gyakorlatilag nem alkalmazzák, és különösen a főváros meglehetősen befogadó a melegekkel.
Jogi szempontból Gabon jobban áll. Ott nem bűncselekmény, ha valaki homoszexuális, ám a társadalmi elfogadottság rosszabb a melegjogi szervezetek szerint. A melegházasságról éppen most a büntető törvénykönyv jó erkölcsre vonatkozó részének módosítása kapcsán esett szó a törvényhozásban. Az igazságügyi miniszter azonban kijelentette, elképzelhetetlen, hogy az országban bármikor is engedélyezzék az azonos neműek házasságát. A helyi BTK módosítása ugyan nem érinti a melegeket, de néhány érdekes javaslatot tartalmaz. Így például büntethető lenne a nemi erőszakot követő abortusz, ha a nők kihívó ruhában mennek az utcára, az exhibicionizmus és a házasságtörés is.