Hogyan és miért bukott meg Morszi?

“Mama azt üzeni, hogy nem viccel” – így fogadták Obama külügyi tanácsadójának telefonját Morszi környezetében néhány  órával azelőtt, hogy az új “Raiszt” letartóztatta a hadsereg.

A New York Times igen jól értesült újságírói felvázolták azt az utat, amely elvezetett Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnökének a bukásához. Mama, vagyis az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott abban, hogy az általa korábban támogatott Mohamed Morszit a mindig is támogatott egyiptomi hadsereg elmozdítsa tisztségéből.

Figyelmeztető jelek, melyeket Morszi nem akart észrevenni

Tavaly decemberben a Fehér Ház ovális irodájában Barack Obama fogadta Morszi külügyi főtanácsadóját. Mit javasolt az amerikai elnök Essam el Haddadnak és rajta keresztül Morszi elnöknek? Azt, hogy kössön kompromisszumot a világi ellenzékkel! Obama neveket is mondott: Mohamed el Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség volt vezetője és Amr Moussa, az Arab Liga egykori főtitkára. Kettőjük közül kellett volna kormányfőt választania Morszi elnöknek. Aki ezt kereken megtagadta! Arra hivatkozott, hogy ő a demokratikusan megválasztott elnök és az ellenzék veszített a választáson! És előadta azt az érvet, amelyet halálosan komolyan is gondolt: az arab utca népe sohasem fogadná el, hogy az általa megválasztott vezér gyengének mutatkozzon! “Inkább a halál!”- mondta Morszi elnök Anne W. Patterson-nak, az Egyesült Államok kairói nagykövetének. A veterán amerikai diplomata Pakisztánból érkezett Kairóba Mubarak bukása után, és ezért nagyon jól tudta: a legfontosabb az, hogy mit akar a hadsereg!

Morszi bízott Al Sissi tábornokban

Egyiptom elnöke kizárólag személyes ügyének tekintette a hadsereghez fűződő viszonyt. Úgy gondolta, hogy amennyiben tiszteletben tartja a katonák előjogait és gazdasági szerepüket, akkor ők cserében távol maradnak a politikától és respektálják a demokratikusan megválasztott elnököt. Nem konzultált a Muzulmán Testvériség vezetőivel, egyedül nevezte ki Abdul Fattah Al Sissi tábornokot a hadsereg élére. A katonai hírszerzés volt feje konzervatív iszlamista családból származott, de a tanulmányai egy részét Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban végezte. Éppúgy, mint maga Morszi, aki az utolsó percig nem hitt abban, hogy a hadsereg élén az általa kinevezett konzervatív generálissal megbuktathatja őt. Hiába figyelmeztették őt a Muzulmán Testvériség más vezetői vagy a saját tanácsadói, Morszi kitartott amellett, hogy a hadsereg nem lép fel a demokratikusan megválasztott elnök ellen! Miért? Mert Washington ezt nem engedi meg!

A végjáték

A hatalmas ellenzéki tüntetések után Al Sissi tábornok ultimátumot adott az elnöknek: vagy kinevez egy mérsékelt miniszterelnököt vagy lemond! Ez lényegében alkotmányos puccs lett volna, mert az új kormányfő hatalma jóval nagyobb lett volna, mint magáé az elnöké! Például ő nevezte volna ki a tartományok kormányzóját! Morszi először nemet mondott: inkább a halál! Al Sissi tábornok folyamatosan tárgyalt az ellenzékkel, de erről Morszi nem tudott. Ahogy közeledett az ultimátum lejárata és nőtt az ellenzéki  tüntetők száma az utcán, úgy gyengült Morszi ellenállása. Végül kapitulált. Csakhogy ekkor már Al Sissi tábornok megállapodott az ellenzék vezetőivel. Mire ezt Morszi megtudta és azonnal árulóknak nevezte őket. Ekkor döntött a vezérkar a hatalom átvétele mellett. De volt még egy utolsó kísérlet. Egy mind Morszihoz mind pedig Amerikához közel álló állam/ valószínűleg Katar, de ezt nem írja a New York Times/ külügyminisztere felhívta Morszit és figyelmeztette a puccs veszélyre. Kérte, hogy fogadja el a kompromisszumot. Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke még akkor is kizárta a katonai hatalomátvétel lehetőségét. Felhívták az amerikai nagykövetasszonyt és Susan Rice-t, Obama külügyi tanácsadóját. A telefonokból egyértelmű volt: Washington a hadsereg mögött áll és a katonák el fogják távolítani Morszit. Mindenki megértette ezt Morszi környezetében, kivéve magát az elnököt. Morszi letartóztatásáig bízott Washingtonban, abban, hogy Amerika nem hagyja bukni a demokratikusan megválasztott elnököt. A káosszal fenyegette Amerikát, de már késő volt: alig egy évvel megválasztása után Mohamed Morszi a múlt embere lett pedig még nem is olyan rég a nép jelentős részének, a hadseregnek és az Egyesült Államoknak a támogatásával a jövő Egyiptomát akarta megteremteni.

8606597

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez