Körülbelül 200 katona érkezett az észak-mali városba, a helyi bázison foglalták el szálláshelyüket. A szeparatista MNLA tuareg lázadó szervezet hívei nem örülnek a bevonulásnak, tiltakozó megmozdulást tartottak a támaszpont előtt. A megmozduláson több pofon is elcsattant, miután a katonák bevonulását támogató helyi lakosok is kivonultak a helyszínre. Az MNLA és a bamakói központi vezetés egy hónapja írta alá a béke-megállapodást, ennek értelmében az MNLA átadta a várost a hadseregnek. Helyi lakosok egyébként elmondták, hogy a városban benini kéksisakosok is állomásoznak, akik az ENSZ békefenntartó kötelékéhez tartoznak. Emellett a franciák is ott vannak Kidálban.
Közben a bamakói központi vezetés bejelentette, hogy felfüggeszti a rendkívüli állapotot az országban, a korlátozó intézkedéseket januárban vezették be, amikor megkezdődött a francia katonai offenzíva. A franciáknak gyakorlatilag néhány hét alatt sikerült felszabadítaniuk Észak-Malit és kiűzni a radikálisokat a nagyobb városokból is. A radikálisok a francia katonai intervenció következtében jelentősen meggyengültek, de még mindig komoly veszélyt jelentenek és több tucat robbantásos merényletet is végrehajtottak az országban.
A rendkívül állapot széles jogkörrel ruházta fel a mali hadsereg katonáit, akik ezzel többször visszaéltek a tuaregek lakta településeken. A mali katonák gyakran önkényes letartóztatásokat és kivégzéseket is végrehajtottak. A becslések szerint több mint 50 emberrel végeztek Észak-Maliban, ami komoly belföldi és nemzetközi felháborodást is kiváltott.
A bamakói kormány korábban többször is jelezte, hogy a választások előtt szeretné kiterjeszteni fennhatóságát az ország egész területére. Szakértők és több mali tisztviselő szerint most még az ország nincs olyan állapotban, hogy választásokat lehessen tartani. A radikális iszlamisták 10 hónapig tartották megszállás alatt Észak-Mali és ez idő alatt gyakorlatilag teljesen megsemmisítették az adminisztrációs központokat, az infrastruktúrát. Ráadásul több százezren elmenekültek a térségből, akik emiatt nem tudnának részt venni a július végén esedékes választásokon.
A bamakói vezetés, az USA, az EU és Franciaország viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a választásokat mielőbb megtartsák és érjen véget az átmeneti időszak. Álláspontjuk szerint a jelenlegi ügyvivő kormány alkalmatlan arra, hogy kezelje az ország súlyos problémáit.
