Apja szülőhazája Kenya kimarad, mert az ország elnöke nemzetközi körözés alatt áll. Barack Obama elnökként 2009 óta nem járt Afrikában. Ghánai látogatása akkor sok afrikai számára jelentett biztatást.Hiába vitte a reményt négy éve Ghánába az elnök, a varázslat hamar megtört. Obama bár lelkesített, elfordult Afrikától és Afganisztánra és a gazdasági válságra koncentrált. Ez a mostani egyhetes vizit ebből a szempontból az „utolérés, a lemaradás behozásának” az útja. Az USA ugyanis lemaradásban van a többi gazdasági nagyhatalomhoz képest Afrikában. Az Egyesült Államok afrikai befektetései 2011-ben nem érték el a 40 milliárd dollárt, míg Kínai háromszor annyi tőkét hozott a kontinensre.
A hét nap alatt három országot keres fel az elnök, Szenegálban kezd, ahol elsősorban Nyugat-Afrika biztonságáról esik majd szó. A térség az USA számára két kockázatot is rejt. A Szenegál, Guinea, Bissau-Guinea háromszög Washingtonból nézve a nyugat-afrikai drogkereskedelem központja. Ennek letörésére mindenképpen meg kell szerezni a dakari kormány együttműködését. Az övezet másik kiemelt rizikófaktora az al-Kaida terjeszkedése. Mali felszabadítása nem számolta fel a terrorszervezetet Afrikában, csak szétszórta. És bár hivatalosan ezt még nem erősítették meg, kétségtelen, hogy az igencsak lyukas határon Szenegálba is beszivároghatott már az al-Kaida.
Obama következő állomása a kontinens legstabilabb országa Dél-Afrika lesz, ahol Jacob Zuma elnökkel tart majd közös sajtótájékoztatót. A tervek szerint meglátogatja Robben Islandet is, ahol Nelson Mandela raboskodott. Bár az elnök szeretné, nem valószínű, hogy találkozik a súlyos beteg békeharcossal. A legrosszabb hír pedig be is árnyékolhatja az amerikai elnök útját. Obama ugyan többször is beszélt telefonon Mandelával, de eddig csak egyszer találkoztak személyesen, 2005-ben, amikor szenátorrá választották.
A látogatás utolsó állomása Tanzánia lesz, ahol egyebek mellett megnézi az Ubungoi villamos erőművet. Elődjeihez – Bill Clinton és az ifjabb Bush – képest Obama üres pénztárcával érkezik Afrikába. Nem lesznek nagyívű tervek, mint Clinton kereskedelmi engedménye, amely több ezer afrikai termék előtt nyitotta meg az utat, vagy Bush akcióterve, amely például enyhített a jól működő országok adósságterhein.
Obama útját sok bírálat érte az USA-ban főleg azért, mert nagyon sokba, százmillió dollárba kerül. Egy szafarit éppen azért mondtak le, mert az amerikai sajtó megszellőztette, hogy a tervezett nagyvad vadászat mennyibe került az adófizetőknek.