Nyolcszáz sírt tártak fel, vizsgálták meg a földi maradványokat. A temető elrendezéséből azt is megállapították, hogy a halál melyik hónapban következett be. Az óegyiptomi szabályok szerint ugyanis a sírhelyeket a kelő Nap irányába kellett tájolni. A feltárt sírok között 124 gyerek maradványa is volt. Ők a születés után 18-45 héttel haltak meg. A sírok tájolását alapul véve így kiszámították, hogy a gyereket július-augusztusban foganhattak. A kutatást és a tanulmányt jegyző amerikai régész, Lana Williams szerint, hitbeli kérdés, hogy miért a legforróbb nyári hónapokban fogantak a gyerekek. Ebben az időszakban a férfiak nemzőképessége rosszabb az átlagosnál, mert a kánikulában a spermiumok lustábbak. Ezek a nyári hetek ugyanakkor a Nílus áradásának idejére esnek. Az óegyiptomiak pedig úgy hihették, hogy az életüket jelentő folyó termékenysége összefügg az övékkel.
A kutatás eredménye felveti azt is, hogy ha az óegyiptomiak ilyen jó tudták tervezni a születéseket, akkor szükség lehetett fogamzásgátlásra is. Nos, erre is van magyarázat, ha nem is teljesen bizonyított. A csaknem 4 ezer éves Kahuni papirusz tekercsek között van egy nőgyógyászati értekezés, amely egy krokodil ürülék és méz alapú keverék receptjét írja le, mint fogamzásgátlót. Azt még nem tudni, hogyan is kellett ezt a kenőcsöt használni, netán az illata volt riasztó a férfi számára, esetleg ténylegesen volt valamilyen spermaölő hatása. Az amerikai régész, Lana Williams szerint annyi mindenesetre biztos, hogy a krokodilkenőcs sokkal kevésbé lehet hatékony, mint a mai óvszerek.