Négy hétig vizsgálódtak a helyszínen, amíg megállapították: Mali hadserege, amely a harcokban egyáltalán nem tüntette ki magát, a polgári lakosság ellen annál gyakrabban használta fegyverét. Általában arab és tuareg polgárok voltak a zaklatás célpontjai: válogatás nélkül azzal vádolták őket, hogy együttműködtek az iszlamista milíciákkal. Az Amnesty International 20 olyan esetet dokumentált, amelyből kiderül: emberek tűntek el nyomtalanul légből kapott vádak alapján! Volt közülük, akit egészen egyszerűen lelőttek a nyílt utcán, de volt, aki eltűnt és máig sem került elő. Idős embereket is kivégeztek bírói ítélet nélkül. A börtönökben rendszeresen kínozták a foglyokat. A francia hadsereget arra szólítja fel az Amnesty International, hogy ne adja át a foglyait a Mali kormányhadseregnek, mert ott a legrosszabbtól kell tartani! Megkínozzák vagy meg is ölik a foglyokat mindenféle bírói ítélet nélkül.
A tuareg milíciák a többi között ezért nem akarják beengedni Kidalba a kormánykatonákat. Kidalt a tuaregek a saját fővárosuknak tekintik és a lakosság a milíciáktól várja azt, hogy megvédjék őket Mali kormánykatonáitól. Az Amnesty International jelentése egyébként kitér arra is, hogy a milíciák se respektálják az emberi jogokat, de megállapítja: a legsúlyosabb jogsértéseket, beleértve a gyilkosságot is, Mali kormánykatonái követték el miután átvették a városok ellenőrzését a francia csapatoktól az ország északi részén.