Kaolin, a női drog Szenegálban

Nagy keletje van a kaolinnak a dakari piacokon. A porcelánföldet a szomszédos Maliból hozzák be. Az árusok szerint jól lehet vele keresni és a forgalomra sincs panasz, naponta több kiló is elmegy, sőt vannak kiugró forgalmak, amikor órák alatt szétkapkodják a raktárkészletet. De mi lehet ebben az ízetlen, vagy inkább homokra emlékeztető anyagban, ami miatt Nyugat-Afrikában ilyen keletje van? A jó dolgok: megszünteti a hányingert, ez a várandósság idején aranyat ér számos kismamának. Aztán kereskedői vélemények szerint segít kezelni a stresszt, csillapítja a gyomorfájást, gazdag kalciumban és vasban. Az ellenjavallatok szerint gátolja a vas felszívódást a vérben, ami vérszegénységhez, állapotos nőknél vetéléshez vagy a gyermek fejlődési rendellenességéhez vezet. A gyakori kaolin fogyasztás – annak ellenére, hogy az élelmiszeriparban csomósodás gátlóként használják – súlyos székrekedéshez, szövődményként végbélelzáródáshoz vezethet. A pszichiáterek szerint egyfajta tudatmódosító hatása is van. Ez elsősorban a vidéken, különösen az elmaradott területeken élő nőknél figyelhető meg, akik unalmukban rágják a kaolint. Sokan pedig gyerekkorukból hozták magukkal a „homokrágást”. A kaolinrágcsálás azonban nem közösségi tevékenység. A nők tabuként kezelik, aki fogyaszt, soha nem vallja be, és soha nem csinálja nyilvánosan.