Obiang Nguema államelnök hangsúlyozta kampánynyitó beszédében, hogy a választás az összes egyenlítői-guineai polgár lehetősége a demokráciában való részvételre és a fejlődés támogatására, továbbá hangsúlyozta, hogy a 2008-as választásokhoz hasonlóan bízik benne, hogy a nemzetközi megfigyelők ezt a voksolást is békésnek és tisztességesnek fogják tartani.
Emellett kritizálta azokat a nemzetközi jogvédő csoportokat, amelyek kritizálták-kritizálják az ország demokratikus mivoltát, rámutatott, hogy ezen csoportok kényelmes irodáikból írogatják jelentéseiket, miközben vajmi keveset tudnak és tesznek az egyenlítői-guineai népért. Bizony, elég sok aggály merült fel nemzetközi szinten a választások tisztaságát és egyáltalán, az állampolgárok joggyakorlási lehetőségét illetően, annak ellenére, hogy maga az ország több olyan szervezetnek is tagja, amelynek célja az emberi jogok biztosítása és a demokrácia érvényesülése, támogatása. A kritikák többek között olyan problémákra vonatkoznak, mint az Obiang holdudvarához tartozó Egyenlítői-Guineai Demokratikus Párt (PDGE) egyeduralma a politikai arénában, voltak esetek, amikor emberektől megtagadtak engedélyeket, munkalehetőségeket egészen addig, amíg nem csatlakoztak a párthoz, a párthoz, amelyik kivétel nélkül mindig adja a kormány tagjait.
Demokrácia ide vagy oda, tény, hogy az sem igazán tűnik egészségesnek, hogy Obiang már 1979 óta hatalmon van, minden választáson legalább 95% vagy afeletti eredménnyel újraválasztva – mondhatja bárki, hogy jogalap nélküli kritika meg “gonosz fejlett államok”, de 34 év alatt biztos, hogy szükség lenne vérfrissítésre. Az újságírók nemzetközi szervezetének listáján az ország az államilag kontrollált, cenzúrázott sajtóval bíró államok között található, és a PDGE-n kívüli, 1992-ben törvénnyel betiltott ellenzéki mozgalmak pénzügyi támogatása az állami költségvetésből minimális a kormánypárttal ellentétben. Érdekes kérdés az is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság élén hogy állhat Obiang kormányának illetve a PDGE mozgalmának egyik vezető tagja és a választások előtt miért kerülnek őrizetbe ellenzéki aktivisták.
Ilyen és ehhez hasonló kritikák terjednek tehát a nemzetközi sajtóban, egyebek között olyan csoportok részéről, mint az Amnesty International vagy a Human Rights Watch, amelyek még közös közleményt is kiadtak a témáról néhány napja. A jelentésben példákat is találunk az előbb említett problémákra, például annak az egyenlítői-guineai polgárnak a történetét, aki hosszú száműzetés után 2013. elején tért vissza hazájába, ahol nem sokkal később őrizetbe vették és mindenféle parancs nélkül őrizetbe vették állítólagos államellenes cselekmények miatt. Egy másikat szintén ezzel vádolnak és tartanak fogva 2012 vége óta és ügyvédje szerint a börtönben rendszeresen kínozzák, hogy beismerő vallomást csikarjanak ki belőle.
Na ennyit a kritikákról és bírálatokról, a tény, hogy a május 26.-i választáson mindössze két ellenzéki párt jelöltjei mérettetik meg magukat, a többi 10 mind a PDGE szövetségese. Nemzetközi megfigyelők is érkeznek a jeles napra és minden feltétel adott, hogy tényleg úgy legyen, ahogy Obiang ígéri és a kritikák ellenére békés, demokratikus választások történjenek majd ebben a pici, ám roppant gazdag afrikai országban.