Ezt mondta Mohamadou Issoufu elnök, aki az RFI közszolgálati rádiónak nyilatkozott. A nigeri államfő, akinek csapatai részt vesznek a hadműveletekben Mali északi részén, arra mutatott rá, hogy az ENSZ alakulatoknak is részt kell venniük a harcokban, sőt alkalomadtán támadó feladatokat is el kell látniuk! Vagyis az iszlamista terrorizmus ellen háború folyik, ahol a békefenntartásnak nincs sok értelme. Így véli az ügyben közvetlenül érintett Niger államfője. Az ENSZ BT megosztott, hiszen a kéksisakos alakulat háborús szerepe sok tagállam szerint beavatkozás lenne az érintett ország, jelen esetben Mali belügyeibe. Ezek az államok, mint például Kína vagy Oroszország úgy vélik, hogy kétfele haderőre van szükség Maliban: az egyik lenne a hagyományos békefenntartó alakulat, a másik pedig a főként francia csapatokból álló operatív ütőerő, amely az iszlamista terror elleni háború fő terhét viselné. Ez ellen hozza fel Niger elnöke Szrebrenica példáját Boszniában és az ENSZ csapatok passzivitását a kelet-kongói hadműveletek idején.
Niger államfője úton van Brüsszel felé, ahol holnap kezdődik konferencia Mali jövőjéről. A tanácskozáson részt vesz Francois Hollande francia államfő is. Maliban eddig Franciaország viselte a terrorizmus ellenes háború fő súlyát, emiatt nemrég az AQIM egyik vezére dzsihádot hirdetett a francia érdekek ellen mindenütt a világon. Franciaország azt szeretné, ha más uniós államok is aktívan részt vennének a terror elleni harcban, Maliban. Jelenleg az Európai Unió kiképző alakulatot állomásoztat Maliban, ők próbálják meg ütőképes hadsereggé formálni Mali haderejét, hogy az afrikai ország képes legyen mindinkább maga is szembeszállni az iszlamista terrorral.