Az Afrikán át folyó, Dél-Amerikából Európába tartó drogkereskedelem fő állomásának számító nyugat-afrikai Bissua-Guineában az USA szerint Na Tchuto volt az egyik drog-keresztapa, aki az elmúlt időben már inkább visszavonult a politikától, hogy jobban az üzletre koncentráljon, pedig anno 2011-ben őt sejtették egy akkori puccskísérlet mögött, sőt a most 2012. áprilisában történt puccsban is felmerült a neve, ahogy Antonio Indjainak, a hadsereg parancsnokának a neve is.
A 2011-es puccskísérletért le is tartóztatták Tchutot, de nagy ellenfele, a hadsereget jelenleg is irányító Indjai parancsára végül idén 2012. júniusában szabadon engedték – ennek ellenére vannak hangok, amelyek szerint még a börtönből is köze lehetett a legújabb puccshoz, amelyben katonák döntötték meg a kormány uralmát és a jelenleg létező, Manuel Sherifo Nhamadjo vezette átmeneti kormányt nem igazán ismerik el világszerte. Na Tchutot a Zöld-foki Köztársasághoz közeli nemzetközi vizeken tartóztatták le egy hajó fedélzetén a zöld-fokiak támogatásával amerikai ügynökök, majd egyből az Egyesült Államokba szállították, ahol április 5.-én vádat is emeltek ellene az Egyesült Államokba irányuló drogcsempészet vádja miatt, és ugyanekkor emeltek vádat több, állítólagos bissau-guineai drogkereskedő (Manuel Mamadi Mane, Saliu Sisse, Papis Djeme és Tchamy Yala) ellen is.
A helyzetet komplikálja, hogy Mane és Sisse kolumbiai kapcsolataik révén a kolumbiai lázadó forradalmi erőknek is segítséget nyújtottak a csoport kokainjának tárolásával és értékesítésével kapcsolatban, így a szűkebb régiójában csak Buboként ismert egykori admirális is terrorizmus gyanújába keveredhet. Mondjuk már nagyon nem fog neki számítani a plusz vádpont, mert a jelenlegi vádiratban foglaltaknak megfelelően ha bűnösnek találják, örökre rácsok mögött marad. Csak szemezgetve a vádiratban foglaltakból, a gyanú szerint minden 1 tonnányi kokain után, amit Bissau-Guineában Bubo átvett, őrzött, tárolt (a Bissau-Guineához tartozó kis szigeteken) egészen annak továbbszállításáig, 1 millió dollárt kellett neki fizetni, sőt egy brutális nagyságú, repülőgéppel érkező 2008-as szállítmányt is ő beszélt le és intézett el a légierő vezérkari főnökének, Ibraima Papa Camarának a segítségével.
Sokan egyébként az országban történt puccsok mögött is a drogpénzek miatti küzdelmet sejtik, a hadsereg bizonyos csoportjai küzdenek és küzdöttek a drogkereskedelem irányításáért és most Bubo távozásával valószínűleg új lehetőségek nyílnak meg más katonatisztek számára is. A helyi RTC televíziócsatorna is fő hírként számolt be Bubo elfogásáról, az állami rádió vezetője, Bubo barátja, Carlos Gomes Nhafe pedig még azt is megerősítette, hogy telefonon beszélt az egykori admirálissal nem sokkal annak Egyesült Államokba történtő szállítása előtt – de akik nem beszéltek azóta sem, az a bissau-guineai hadsereg.
Az országban tehát jelenleg elég kaotikus állapotok uralkodnak, 2012. áprilisában ugyebár a hadsereg elüldözte az akkori miniszterelnököt, Carlos Gomest, aki éppen az elnökválasztás második fordulójának kampányára készült, arra a második fordulóra, ahol óriási esélye lehetett volna a győzelemre, hiszen már az elsőben is 49%-ot kapott ellenfelével, Kumba Yalával szemben, de gyorsan kiderült, legnagyobb ellenfele a hadsereg vezetésében rejtőzik. Gomes és a fegyveres erők közötti konfliktus akkor vált igazán komollyá, amikor a politikus bejelentette, megválasztása esetén megreformálja a hadsereget, lecsökkenti a tisztek számát és polgári irányítás alá helyezi a vezérkart angolai segítséggel. Úgyhogy megtörtént a puccs, Gomes száműzetésbe menekült, az ország pedig egy átmeneti kormány irányítása alá került, amelyet Nhamadjo vezet – elvileg valamikor idén lehet elnökválasztás, de a 2012-es választáson alig pár százalékot szerző Nhamadjo számára ez nem is annyira sürgős.