500 lázadó harapott a fűbe és a dél-afrikai alakulat vesztesége csak 13 fő volt. Maguk a dél-afrikai katonák egész másról nyilatkoznak a sajtónak. Egyáltalán nem voltak jól felkészülve, nem rendelkeztek megfelelő fegyverekkel, a hírszerzés pocsék volt: a lázadók meglepték őket! Az igazán nagy meglepetés az volt, hogy a lázadó kiskatonák a mamájukat hívták a csatatéren: többségük ugyanis gyerek volt! Ennek ellenére a lázadó hadsereg tudta, hogy miért harcol, a dél-afrikai katonáknak erről halvány fogalmuk sem volt!
Dél-Afrika azért küldött katonákat Közép-Afrikába, mert a megbuktatott elnök azt állította: a lázadók iszlamista fanatikusok és terrorista rendszert készülnek bevezetni az országban. Valójában viszont a puccsal hatalomra került ex elnök próbált meg külföldi segítséggel a helyén maradni a lázadókkal szemben. A Közép-afrikai Köztársaságban az új “elnök” azt ígérte, hogy nem vezet be iszlamista rendszert, és hogy három éven belül választásokat tartanak, és akkor minden visszatérhet a normális kerékvágásba. Hasonló ígéretekkel a megbuktatott keresztény elnök sem fukarkodott Afrika egyik legszegényebb államában, a Közép-afrikai Köztársaságban.