Niger többet kér az urániumért Párizstól, ha a franciák nem fizetnek, Kínához fordul

Nem is titkolta, ha a franciák nem emelik az árat, akkor a kínai cégekhez fordul, melyek nagyon aktívak Afrikában.
  Mennyire kell komolyan venni ezt a nigeri zsarolást? A francia uránium 35%-a érkezik jelenleg Nigerből. De 2015-től ez az arány növekedhet, mert akkor nyitják meg Niger északi részén a világ második legnagyobb nyíltszíni fejtését, ez évente 5000 tonna urániumot jelent majd. Niger államfője nyilván erre alapozza a követelését.
  Csakhogy az Areva Kanadában is termel urániumot, hogy ezzel csökkentse a függését Afrikától. Azonkívül a franciák két szempontra hívják fel a figyelmet: a kínaiak nem rendelkeznek megfelelő technológiával, vagyis pl. a nyíltszíni fejtés minden valószínűség szerint környezeti katasztrófát jelentene. Másrészt a kínaiak közismerten durván bánnak a helyi munkaerővel, ebből már több konfliktus is volt Afrikában. Nem egy helyen megölték a kínai főnököt a fellázadt munkások. Van még ezen kívül a biztonság problémája is. Amint Mali északi részét elözönlötték az iszlamista milíciák, a szomszédos Nigerbe francia csapatok érkeztek, hogy megerősítsék  az uránbányászok biztonságát. Jelenleg is vannak olyan túszok az AQIM fogságában, akiket Nigerből raboltak el, épp a francia Areva uránbányáiból.
  Mit tesz a francia Areva a nigeri fenyegetés után? Hivatalos reakció még nincs, de kiszivárgott a sajtóban olyan értesülés, hogy Niger 35 millió eurót kapna, három évre lebontva. Ez nem áremelés, hanem befektetés a biztonságba!- hangsúlyozzák a francia nukleáris cég, az Areva központjában, ahol mindeddig vígan vették tudomásul, hogy Niger a világpiaci ár alatt ad el nekik uránt …