A kívülállónak nehéz elhinnie, pedig igaz. Az accrai Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ megnyitóján nem volt szükség tolmácsra. A ghánai résztvevők, köztük Dr. Laurence Tete anglikán egyházi vezető, Francis Kwasnyi orvos ezredes, Benjamin Dagadoo olaj-és gázipari miniszter-helyettes ugyanis Magyarországon szerezte diplomáját. Így remekül szót értett a Központot irányító és azt a vendégeknek bemutató Képes Kálmánnal, Entz Boldizsár Péterrel, Ghána magyarországi tiszteletbeli főkonzuljával, Maris Zsolt afrikai utazó nagykövettel és a szintén a Magyar Külügyminisztériumot képviselő Dr. Becsey Zsolttal.
A Központ Accrában
A munka máris megkezdődött, az accrai HTCC (Hungarian Trade and Cultural Center) gyakorlatilag április 11-től áll az érdeklődő üzletemberek, vállalkozók, befektetők rendelkezésére, irodával tárgyalóval, igény esetén vendéglakosztályokkal. Állandó jogi képviselő és ügyintéző is segíti a munkát. Az események felgyorsításában fontos szerepe volt az Afrikai-Magyar Egyesületnek, amely a kontinensen kiépített kapcsolatrendszerével és anyagi bázisával elindította a HTCC-hálózat kiépítését. Idén március 15-én Balogh Sándor, az Egyesület elnöke megnyitotta az első Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központot a marokkói Rabatban. Ez volt az első lépés. Accra a második állomás, a tervek szerint idén további 3-4 afrikai országban nyílik új iroda.
A megnyitóra várva
A ghánai előzményekről érdemes tudni, hogy a Képes Kálmán vezette Magyar-Ghána Kft-t 2010 áprilisában jegyezték be mezőgazdasági, oktatási, energetikai és kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásként. A cég az új Széchenyi-tervben rögzített elveknek megfelelően a magyarországi kis-és középvállalatok helyzetének javítását, piacra jutásának támogatását tűzte ki célul. Egyértelmű volt a szándék: a régi piacok, kapcsolatok újraélesztése, új piacok, területek bevonása. Két év kutatást és elemzést követően a cég véglegesítette koncepcióját, ennek megfelelőn nevet is változtatott: Magyar Kereskedelmi és Consulting Központ Kft lett belőle. Az Afrikai-Magyar Egyesület bekapcsolódásával felgyorsultak az események. Sikerült pontosan meghatározni, hogy milyen akadályok hátráltatják a magyarországi kis-és középvállalatok piacra jutását, ilyen például a helyi nyelv, a jogszabályok, a vámszabályok ismeretének hiánya. Ehhez jönnek hozzá az utazási, szállítási gondok, a szálláslehetőség, a megfelelő, akár üzleti tárgyalások lebonyolítására alkalmas környezet hiánya. Ezekre a problémákra kínál átfogó megoldásokat a Központ.
Képes Kálmán
Laurence Tete és Dr. Becsey Zsolt
Benjamin Dagadoo és Dr. Becsey Zsolt