Algéria lezárta mali határát – Mali miniszterelnöke Algírban tárgyal

A hivatalos Algéria tehát változtatott korábbi álláspontján, amely arról szólt, hogy diplomáciai úton kell rendezni a konfliktust.
   Míg a hatalom feltűnően szótlan, a helyi lapok nyíltan arról írnak, hogy Algír mindenkiben csalódott: egyrészt Franciaországban, amely miközben készülődött a katonai beavatkozásra, azzal „kábította” Algériát, hogy komolyan veszi a tárgyalásokat. Másrészt csalódtak Algírban az iszlamista Ansar Dine tuareg szervezetben, amely ígérgetett sok mindent, miközben felfegyverkezett Bamakó megtámadására.
   Algéria nem küld csapatokat Maliba!- ez a kormány hivatalos álláspontja, és a sajtó ezzel teljesen egyetért. Sőt, van olyan újság, amelyik attól tart, hogy Franciaország belerángatja Algériát is a fegyveres konfliktusba. Más oldalról persze Algírban is örülnek annak, hogy a francia csapatok részt vesznek az iszlamista milíciák elleni harcban, hiszen a terrorista szervezetek jelentős része algériai! Az AQIM és a Mujao egész vezetése algériai dzsihád harcosokból áll, így ha vereséget szenvednek, akkor enyhül az Algírra nehezedő terrorista nyomás. De Algírban jól ismerik az iszlamista milíciák erejét és attól tartanak, hogy elhúzódó harcokra és hosszas konfliktusra lehet számítani Maliban.
     Közben Mali miniszterelnöke Algírban tárgyal, de részletek nem szivárogtak ki a megbeszélésekről. Közvetett módon ugyanis Algéria – mint a térség első számú katonai hatalma- támogathatja Mali fegyveres erőit. Tuareg harcosok, akik a sivatag legjobb ismerői, Algéria hadseregében is szolgálnak. Sok családi és személyes kapcsolat fűzi őket az Ansar Dine tuareg milíciához, amely jelenleg a többi iszlamista milíciával együtt harcban áll Mali hadseregével. De a francia beavatkozás új helyzetet teremtett, megváltoztatta az erőviszonyokat és Algériában nem adták fel végképp a reményt, hogy a tuareg dzsihád harcosokat szembefordíthatják az arab iszlamista milíciákkal, megtörve így a lázadó szervezetek egységét Maliban.