Miután a megosztott félsziget északi, kommunista vezetése lerohanta a demokratikus déli részt, az ENSZ jóváhagyta a nyugati beavatkozást.
Az elsősorban dél-koreai, USA-beli és nagy-britanniai katonákból álló nyugati félhez számos más ország is csatlakozott pár száz, vagy ezer katonával. Ezt tette Hailé Szelasszié is, aki több mint 3000 fővel járult hozzá a harcokhoz. Ha emlékszünk arra, hogy alig 16 évvel korábban, az ENSZ elődszervezete, a Népszövetség tehetetlenül nézte végig, hogy Olaszország elfoglalja Etiópiát, furcsállhatnánk a császár viselkedését. Miért segíti azokat, akik korábban cserbenhagyták? A válasz egészen egyszerű: Hailé a kollektív biztonság híve volt, tudta, milyen súlyos következményekkel járhat a kommunista térnyerés, még akkor is, ha az hazájától távol történik meg.
A 3000 fő nem egyszerre szolgált Koreában, ún. Kagnew zászlóaljanként váltották egymást. A Kagnew név egyébként Hailé apjának, a korábbi császár kedvenc harci lovának a neve volt. A zászlóaljak egyikének tagja, Mamo Habtewold még ma is él, 81 éves és emlékeit a BBC-vel osztotta meg.
Ő a 2. kontingens részeként érkezett a félszigetre. A mai napig emlékszik, hogy a császár mindegyik távozó csapatot személyesen búcsúztatott és számukra egy-egy zászlót adott át, azzal a céllal, hogy a győztes csaták után azt visszahozzák.
Az etióp katonák amerikai parancsnokság alatt harcoltak, ahol éppen csak elkezdődött a bőrszín szerinti deszegregáció. Mamo elmondása szerint ők nem a bőrszínük miatt szerettek volna bizonyítani, hanem afrikai származásuk miatt. Ez sikerült is, Mamo elmondása szerint az amerikaiak nem feketének, hanem elsősorban etiópnak tekintették őket. Tekintve, hogy a 250-nél is több megvívott csatában nem esett egyikőjük sem hadifogságba, nem kell sokat gondolkozni az okokon. Ezzel különben egyedülieknek mondhatták magukat, csak az etióp katonák nem adták meg magukat egy esetben sem. Sőt, egyes források szerint az északiak (akik közül sokan nem is láttak előtte fekete embert) sokszor természetfelettinek vélték a Kagnew katonákat, ugyanis a holttesteikkel sohasem találkoztak. Ennek az oka abban keresendő, hogy íratlan szabály volt náluk, hogy minden elesett bajtársat vissza kell vinni magukkal és megadni számukra a végtisztességet. Veszteség nélkül tehát ők sem úszhatták meg, 121 hősi halottat és félezer sebesültet követelt a háború Etiópiától.
Mamo legemlékezetesebb harctéri élménye 1953-ban történt meg. Éppen egy szokásos, egyébként a frontvonalak mögött folytatott járőrözésen vett részt 14 társával, köztük egy amerikaival, amikor egy kínai csapat rajtuk ütött. A harc annyira elkeseredett volt, hogy miután négyük életüket veszítették, mindannyian megsebesültek, Mamo például kétszer is eszméletét vesztette és még rádión sem tudtak segítséget kérni, hősünk már az öngyilkosságon gondolkodott, elkerülendő a hadifogságba esés szégyenét. Csodával határos módon, szinte az utolsó pillanatban tudtak végül támogatást kapni az amerikaiaktól, akik visszaverték a kínaiakat. Ekkor már csak Mamo volt harcképes állapotban. Miután visszatértek a bázisukra, tudták megállapítani, hogy mekkora is volt az ellenség létszáma. Nem kevesebb, mint 300 kínai katonával vették fel a harcot ők tizenöten. A húszszoros túlerő ellen felmutatott bátorságot az Egyesült Államokban Ezüst csillaggal jutalmazták, hazájában pedig a legmagasabb kitüntetésekkel, többek között a „Menelik Császár Lovagrend” tagjává is kinevezték és mai napig hősként tisztelik.
Washingtont mással is lenyűgözte szövetségese: Etiópia hazaszállítatta elesett fiait, hogy szülőföldjükön temethessék el. 1953 óta az Egyesült Államok is így cselekszik.
A katonai junta hatalomátvétele után Etiópiában mindent megtettek, hogy eltüntessék a Koreában szolgáltak érdemeit. Az USA viszont Kagnew Állomásnak nevezte el az Észak-Etiópiában létesített bázisát, ezzel is tiszteletét fejezve ki. A sors fintora azonban, hogy ez ma már Eritreában található…
Dél-Korea ma sem feledkezett meg afrikai segítőiről: nyugdíjat folyósít számukra. Mamo pedig néha arról álmodozik, hogy visszatér abba az országba, amelyért egykoron harcolt.
Forrás:
http://www.theworld.org/2012/09/ethiopias-korean-war-hero/
http://www.bbc.co.uk/news/magazine-19639459