Hogyan telnek karácsony napjai?
Afrikában nem vált meg az ünnep a vallási jellegétől, ezért fontos szerep jut ilyenkor a templomoknak, melyeket az advent elején feldíszítenek. December 24-én itt is sokan elmennek az éjféli misére és másnap délelőtt ugyanígy tesznek. Több országban is szokás, hogy reggel a gyerekek járják az utcákat és a „Jézus eljött!” mondatot kiáltják, valamint karácsonyi énekeket dalolnak. Sok helyen szokás az is, hogy korán indulnak a gyerekek és a családokat énekekkel ébresztik. Kongóban például nagy látványosság az emberek felvonulása ekkor.
December 25-én, a délelőtti misét/istentiszteletet követő ebéd fontos eleme a napnak. Ilyenkor van lehetőség ünneplésre, családlátogatásra. A legszegényebb rétegek pedig erre az alkalomra igyekeznek úgy készülni, hogy legalább ilyenkor tudjanak meleg és a megszokottnál jobb ételeket fogyasztani. Mi kerül ilyenkor az asztalra? Kelet-Afrikában sült kecske. Ruandában, Kenyában és Ugandában például közvetlenül a faszénen grillezett húst fogyasztják, és szokás szerint egy ültő helyükben. A kikuyu és maszáj törzseknél még olyan szabály is van, hogy a test egy részének húsát a fiúknak, másokat a lányoknak adják ilyenkor. Zimbabwében sok kenyeret, lekvárt esznek a kecske mellé. Szárított gyökérzöldségekből őrléssel és forrázással különleges tésztát készítenek, melynek fufu a neve. Ez főleg Ghánában népszerű. Libériában a marhahús dívik rizzsel, desszertként pedig kekszet fogyasztanak. Dél-Afrikában pulyka, esetleg kacsa, marhahús, malac és pite a menü rizzsel, mazsolával és zöldségekkel, a desszert pedig az igen népszerű karácsonyi puding. Amely családok ezeket nem engedhetik meg, azok csirkét esznek chapattis-szal, mely kenyér-féleség az indiai éttermekből lehet ismerős, ugalival mely a mi puliszkánkra hasonlít, vagy egyszerűen csak rizzsel. Mivel rengeteg afrikai egész évben éhezik, az ilyenkor elfogyasztott ételre valóban ajándékként tekint.
Délután, illetve este szokás a rokonok meglátogatása. Ilyenkor karácsonyi énekekkel ajándékozzák meg a hozzátartozókat, ami Magyarországon is sokáig ismert volt, kántálás néven. Sőt a gyermekek a nálunk már ritkaságszámba menő betlehemezés is élő hagyomány. Ők járják végig a környezetüket és előadják Jézus születését. Malawiban ezért cserébe édességet vagy pénzt is kapnak. Néhány tradicionális eleme is lehet a karácsonynak: ilyen a rituális tánc bemutatása az ősök tiszteletére.
Az ajándékozás is teljesen más jellegű, mint a nyugati világban. Persze amely családok megtehetik, hozzánk hasonló módon lepik meg egymást, igaz az ünnep nem központosul e köré. A szegényebbek is igyekeznek valamivel kedveskedni másoknak. Ilyenkor valóban szükséges ajándékokat cserélnek: szappan, édesség, gyertyák, iskolaszerek stb. A legáltalánosabb azonban új ruha, cipő, amit kifejezetten a templomba járáshoz fognak eztán felvenni. Sajátságos része az ünnepnek, hogy a hívek is ajándékoznak valamit a templomban, az oltár előtt a kis Jézusnak. Legtöbbször virágot, vagy faágakat, de akár köveket, terméseket visznek ilyenkor, igazából bármit, amivel a saját hálájukat, szeretetüket kifejezhetik. Dél-Afrikát leszámítva a karácsonyi meglepetéseket nem a Mikulás, hanem a Jézuska hozza.
Mivel a kontinensen érthető okokból nem állítanak fenyőből karácsonyfát, másféle hagyományok alakultak ki. Libériában például olajpálmát díszítenek fel, Dél-Afrikában azonban fenyőágakat, máshol mangófákat. Persze vannak fővárosok, ahol még műhóval is találkozhatunk dekorációként.
Dél-Afrikában ilyenkor éri el „csúcspontját” az ottani vakáció, szünidő. Nem meglepő, hogy a családok szívesen töltik az idejüket a tengerparton, szerveznek szabadtéri programokat, például grillezést. Fontos szerepe van a díszítésekben az ilyenkor virágzó természetnek is. Ghánában azonban a karácsonyi időszak egybe esik a kakaóbab szüretelésével, így az ebből élők mindig optimistán kezdik az ünneplést. Utóbbi ország az egyik legjelentősebb keresztény ország, így ezen napokon nem mennek dolgozni az emberek.
Hogyan mondják, hogy „Boldog karácsonyt”?
Ghánában: Afishapa!
Zimbabweban: Merry kisimusi!
Nigériában: E ku odun, e hu iye’ dun! (joruba)
Etiópiában: Melkam Yelidet Beaal!
Dél-Afrikában: Geseënde Kersfees! (afrikaans) és Sinifisela Ukhisimusi Omuhle! (zulu)
Szváziföldön: Sinifisela Khisimusi Lomuhle!
Lesothoban: Matswalo a Morena a Mabotse!
Kenyában és Tanzániában: Kuwa na Krismasi njema! (szuahéli)