A hadsereg tankokat, katonákat és páncélozott járműveket vezényelt a helyszínre. A Köztársasági Gárda parancsnoka azt mondta, azért vonultak ki, hogy megakadályozzák a további összecsapásokat a két tábor között. Mohammed Zaki tábornok közölte, a biztonsági erők nem fognak erőszakot alkalmazni a tüntetőkkel szemben. Az elnök a hadsereg vezetőivel korábban megállapodott abban, hogy a palota előtt tüntető demonstrálóknak határidőt adnak a távozásra. Morszi elnök hívei még a határidő lejárta előtt elhagyták a helyszínt. Az ellenzéki demonstrálók közül viszont sokan maradtak.
Közben az ország iszlamista vezető testületének tagjai még nagyobb nyomás alá helyezték Morszi elnököt, akit felszólítottak, hogy sokat bírált rendeleteit vonja vissza. Az elnök november 22-én gyakorlatilag teljhatalommal ruházta fel magát, ami hatalmas felháborodást váltott ki az országban, főleg a világi ellenzékiek körében. A tüntetések ezután robbantak ki. A tekintélyes Al-Azhar emellett felszólította az ellenzékieket és az elnököt, hogy feléltelek nélkül, azonnal kezdjenek párbeszédet a krízis rendezésére.
A jelenlegi politikai krízist csak bonyolítja, hogy sokaknak nem teszik az ország új alkotmányának tervezete, amelyet egy olyan testület készített el, amelyben túlnyomórészt Morszi elnök támogatói foglalnak helyet. Sokan úgy vélik, hogy az új alaptörvényt a testület túlságosan is gyorsan fogadta el, nem tartott róla társadalmi vitákat, konzultációkat. A kritikusok szerint az új alaptörvény nem biztosítja a politikai, vallási és szólásszabadságot. Egyesek azt is sérelmezik, hogy a nők jogait sem védi megfelelően az új alkotmány.
Az elnök tanácsadói közül is sokan nemtetszésüket fejezték ki az elmúlt hetek fejleményei miatt. December 5-én az elnök négy közeli tanácsadója jelentette be, hogy tiltakozása jeléül távozik tisztségéből. A Mena hírügynökség információi szerint további lemondásokra lehet még számítani.