A kongói hadsereg szóvivője azt mondta, hogy a szembenálló felek Kibumna közelében,13 km-re Gomától, Észak-Kivu közigazgatási központjától csaptak össze. A szóvivő elmondta, hogy kongói oldalon vannak veszteségek, de számokat nem közölt. A ruandai hadsereg szóvivője szerint a kongói egységek átlépték a határt, ezért támadtak rájuk. Egy kongói katona meghalt. A cél a felderítés mellett a nyílt provokáció volt, de Ruandát nem lehet „felültetni”, nem indít ellencsapást, diplomáciai úton szeretné rendezni a problémát- mondta a ruandai oldal képviselője. A kongói vezetés egyébként egy hónapja elrendelte a ruandai határszakasz lezárását.
Gomában egyre rosszabb a biztonsági helyzet. Minden éjszakára jut egy támadás. A kongói kormány az M23 mozgalommal áll hadban Észak-Kivuban. A szervezet harcosai korábban a hadseregben szolgáltak, de dezertáltak, miután a kongói vezetés elrendelte vezetőjük, Bosco Ntaganda letartóztatását. Ntaganda a kongói hadsereg tábornoka volt, de a polgárháború idején az egyik legerősebb lázadó szervezetett vezette. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot is kiadott ellene háborús bűnök elkövetése miatt.
Ruanda és Kongó között régóta rossz a viszony. Állítólag a ruandai vezetés többször is csapatokat küldött Kongóba, hogy leszámoljanak a ruandai lázadókkal, akik még a 94-es polgárháború és népirtás után menekültek Kivu tartományba. A kongói vezetés most azzal vádolja Ruandát, hogy támogatja az M23 mozgalmat. Ruandában a polgárháború után tutszi vezetés vette át az ország irányítását. Kongóban pedig sok egykori Hutu lázadó él, akik részt vett a 94-es, a tutszik ellen elkövetett népirtásban. Az ENSZ nemrég Ugandát is megvádolta azzal, hogy beleavatkozik a kongói krízisbe. Uganda viszont határozottan cáfolta ezeket a híreket és azzal fenyegetőzött, hogy kivonja békefenntartóit az afrikai országokból. Észak-Kivuban lassan több mint hat hónapja dúlnak a harcok és több mint félmillió embernek kellett elhagynia az otthonát.