Ezek a szervezetek, vagy emírségek igen bonyolult képződmények, magukon belül is hatalmas érdekellentéteik vannak, így inkább kisebb militáns alakulatokról beszélhetünk, amelyek valami hadúr, vagy ideológiai vezető körül jönnek létre. Hadisikereik, vagy éppen harci veszteségeik tovább növelik belső ellentéteiket, emiatt töredezettek, reguláris alakulataik nincsenek, inkább gerillaharcot folytatnak és alkalomszerűen ezek a gerilla alakulatok szövetségben veszik fel a harcot az ellenük támadó reguláris erőkkel szemben, de ha elcsitulnak a frontesemények, akkor gyakran ugyanezek az alakulatok egymás között folytatják.
Jelen cikkemben csak az al Shabab múltjával és jelenével foglalkozom:
A teljes nevük „Harakat Al-Shabab Al-Mujahidin”, azaz a dzsihadista fiatalok mozgalma, amely a becslések szerint 2011-ben 14 ezer militáns tagot számlált. A szomáliai kormánycsapatok 2006-ban rájuk mért veresége miatt számos frakcióra bomlottak. Céljuk a dzsihád az iszlám ellenségeivel szemben, de természetesen maguk definiálják azt, hogy ki számít annak. Ezek közé tartozik az Afrikai Unió Szomáliai Missziója (AMISOM), külföldi segélyszervezetek alkalmazottai, de még azon muzulmán szervezetek is, akik nem az ő szelefita vonalukat képviselik. Ezek közé tartoznak az iszlám szufi vonalának követői, akik ellen a véres leszámolások mindennaposak (hasonló forgatókönyv alapján ugyanez történik Észak-Maliban és Nigériában is).
2011-ben a Sabab elvesztette Mogadishu állásait és Szomália déli területeire szorult vissza.
Az al Shabab irányítását többen közvetlenül a jelenlegi al-Kaida vezetőnek, Ayman al-Zawahiri-nek tulajdonítják, azonban a belső hierarchia nem teljesen tiszta, sőt kaotikus. 2010-ben a „Godane” fedőnevű Mokhtar Ali Zubayrt leváltották az alakulatok éléről és helyébe Ibrahim Al-Afghanit nevezték ki, de az al Shabab többsége nem fogadta el a döntést és továbbra is Godanet tekinti emírjének. Hasan Dahir Aweys, az al Shabab egyik társalapítója többször kritizálta Godane parancsait, mert nem engedte a humanitárius szállítmányok eljutását dél Szomália éhínséggel sújtott területeire. A viták hatalmi harcokhoz vezettek közöttük, amely formailag egy nemzetközi légióra és egy belföldi légióra osztotta meg őket, ahol a nemzetközi légió élén Godane állt. A belföldi légió nem fogadott el parancsot Godanetól. 2012 februárjában Godane hűségesküt tett az al Kaida nemzetközi vezetése felé, amellyel elérte, hogy az al Kaida az általa vezetett légiót a sajátjának tekinti és támogatja. Ezzel csak élesztette a tüzet maga és a belföldi légió között.
2012. szeptember 28-a hajnalán a kenyai légierő és tengerészeti flotta bevetésével, valamint az AMISOM támogatásával megkezdődött a „Sledge Hammer” hadművelet. Ennek során a kenyai erők megostromolták Kismayo városát és Szomália déli területein al Shabab ellenes tisztogató hadműveletbe kezdtek. A 27-én leszórt cédulákon figyelmeztették a lakósságot a támadásra és felhívták a figyelmet a sürgős evakuációra. A támadók alig ütköztek az al Shabab ellenállásába. Kismayo városában, valamint hatalmat szimbolizáló helyein, így a repülőterén ma már szomáliai zászló lobog. A Sabab a harcokban elvesztette helyi emblematikus vezetőit. Az al Shabab kivonult a városból, de ez csak taktikai kivonulás volt, állásaikat Kismayo környékén erősítették meg és onnan indítottak gerilla hadműveleteket a bevonuló szárazföldi erők ellen. A harcok ma is folynak, mindkét térfélen jelentős emberáldozattal. A kenyai halottak befolyásolják a kenyai közvéleményt és megosztják a társadalmat Kenyában és azon túl.
Az al Shabab jelentős veszteséget szenvedett. Fizikai veszteségein túl viszont nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy észre ne vegyük e hadműveletek térségre gyakorolt hatását. Kelet Afrika partvidékén élők zöme muzulmán és ez a hadművelet, illetve azok az intézkedések, melyek a muzulmán lakósság kontrolját erősítik, növelték a bizalmatlanságot a központi kormányok és a muzulmánok között. Emiatt a még eddig mérsékeltnek mondható muzulmán szervezetek is radikálisabb hangot ütnek meg és Kenya után már Tanzániában is napirenden vannak a tüntetések.
