Biztonsági megfontolásokból nem a parlament mogadishui épületében, hanem az Afrikai Unió békefenntartóinak bázisa mellett, a reptéren gyűltek össze a szomáliai parlament leendő tagjai, hogy megválasszák az ország vezetőit: az államfőt, a házelnököt és a kormányfőt. A program azonban csúszik, eredetileg hétfőn kellett volna megrendezni a választást, de az illetékes bizottságok nem tudták határidőre elvégezni a munkát. A polgárháború dúlta Szomáliában nem a polgárok választják, hanem a klánok vezetői által összeállított listából az arra felkért bizottság tagjai választják ki a képviselőket. 200 név már véglegesnek mondható, de van még hetven-hetvenöt jelölt, akinek sorsa még bizonytalan. Vagy a klánok között nincs egyetértés a személyükről, vagy a múltjukban van néhány olyan „folt” a háborús időkből, amely méltatlanná teszi őket a poszt betöltésére. Így aztán az elnökválasztás is csúszik. Sheikh Sharif Sheikh Ahmed, aki 2009 óta tölti be az elnöki posztot, újrázásra készül, de több esélyes kihívóval, köztük a házelnökkel és a miniszterelnökkel kell megküzdenie. Az államfő és az ország többi vezetőjének nemzetközi megítélése nem éppen sikertörténet, a nemzetközi szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a támogatások jelentős része megán zsebekben köt ki, virágzik a korrupció. Éppen ezért (volna) fontos, hogy az új parlament szakítson a háborús múltban gyökerező gyakorlattal, azzal, hogy sok esetben a klánérdekek felülírták az ország érdekeit. Máskülönben hatalomváltás helyett csak a posztok cserélnek gazdát és Szomáliaia, a vitathatatlan eredmények ellenére, nem tud kikecmeregni a két évtizede húzódó válságból.
Kiemelt