A harcok a MUJAO (Movement for Oneness and Jihad in West Africa) radikális iszlamista szervezeteket tömörítő mozgalom és az MNLA (Tuareg National Movement for the Libereation of Azawad) fegyveresei között robbantak ki. A MUJAO szóvivője, Adnan Abou Walid Sahraoui azt mondta, hogy harcosaiknak sikerült elfoglalniuk a kormányzói palotát és több más épületet, ahol korábban az MNLA rendezkedett be. Az MNLA főtitkárát, Bilal ag Cherifet és csapatait pedig megfutamították. Szemtanúk is megerősítették, hogy az MNLA távozott a városból. Hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre a halottak számáról, de a helyi lakosok azt mondták, hogy legalább 21-en estek el a harcokban. Egy helyi újságíró azt jelentette, hogy Djoulabougou körzetben 11 tuareg harcos esett el, míg más szemtanúk az mondták, hogy a repülőtér felé vezető főúton legalább 10 holttest hever az út szélén.. A harcok miatt a város teljesen kihalt és csak nagyon kevesen merészkedtek ki, a civilek többsége bezárkózott az otthonába.
Gaót korábban a tuareg lázadók és a radikális iszlamisták közösen irányították, de a két szervezet között nézeteltérések alakultak ki Észak-Mali sorsáról. A mostani harcok egyébként azután robbantak ki, hogy a tuareg lázadók (MNLA) fegyveresei a tiltakozó civilek közé lőttek, egy ember meghalt és többen megsebesültek. A helyiek azért vonultak az utcára, mert a hét elején a lázadók lelőtték Idriss Oumarout, aki a városi tanács vezetője volt. Az MNLA vezetője, Ibrahim Ag Mojamed Assaleh ezt követően határozottan cáfolta, hogy emberei lőttek volna a tüntetők közé, és azzal vádolták a MUJAO-t, hogy megtévesztéssel akarja a maga pártjára állítani a helyieket. A MUJAO két személyt őrizetbe vette, akiknek közük lehet Oumarou halálához.
A MUJAO ernyőszervezett, amelynek két legfontosabb tagja az al Kaida észak-afrikai szárnya (AQIM) és az Ansar Dine. Emellett több kisebb nyugat-afrikai dzsihádista mozgalom is csatlakozott hozzá. A radikális iszlamisták eleinte együtt harcoltak az MNLA tagjaival, amikor január közepén megindították a felkelést északon. Nézeteik és céljaik viszont különbözőek. Az MNLA Észak-Mali függetlenségét szeretné elérni és elsősorban világi nézeteket képvisel. Az Ansar Dine radikális elveket követ és az iszlám igazságszolgáltatás teljes körű bevezetését akarja elérni Mali egész területén. Viszont egységes államot akar és ellenzi Észak-Mali önállóságát.