Ünnep:
Egyesült Államok – ’juneteenth’, szabadság, felszabadulás napja
Munkaszüneti nap az Egyesült Államok 41 államában, melyet leginkább az afroamerikaiak ünnepelnek. Az ünnep tiszteletadás az afroamerikai örökségnek, ekkor emlékeznek meg a rabszolgaság 1865-ös eltörlésére Texasban.
Esemény:
2011 – a szomáliai miniszterelnök lemondott.
Mohamed Abdullahi Mohamed bejelentette lemondását. Szomália polgárainak érdekére hivatkozott lemondásakor, miután az alelnök ország parlamentje megegyezett az Egyesült Nemzetek által szentesített tervben, mely a miniszterelnök eltávolítását célozta. Szomália jelentős részét iszlámista klánok uralják és nincs volt hatékony kormányzata 1991 óta. A gazdasági tevékenységek eredményeit a klánok aratják le, az elnöknek a klánok uralma miatt korlátozott a hatalma, nincsenek választások, igazságszolgáltatás, csak a klánokhoz kapcsolódó rendszer, a saria jog az irányadó. A világ legszegényebb országainak egyike, a lakosság a mezőgazdaságból próbál megélni. A segélyek a korrupció és a fegyveres támadások miatt nehezen jutnak el a lakossághoz.
Született:
1917 – Joshua Nkomo, zimbabwe-i politikus (1999-ben halt meg)
Joshua Mqabuko Nyongolo Nkomo a Zimbabwe-i Afrikai Emberek Egyesületének (ZAPU) alapítója és a Kalanga Társaság tagja. Országában Zimbabwe atyjaként ismerik. Az első nacionalista vezető a fehérek uralta Rodéziában. A zimbabwe-i politikai életben fél évszázadig jelentős szerepe volt. ’Umdala Wethu’, vagyis a ’mi öreg emberünk’ néven emlegetik, életét a függetlenségi küzdelem és a többség uralmának megvalósítása töltötte ki. Robert Mugabe, Zimbabewe első, és idáig egyetlen fekete elnökének barátja kezdetben, később riválisa.
Szülei misszionárius tanárok voltak, a helyi egyetem elvégzése után Dél-Afrikába utazott tanulni, ahol megismerte Mandelát és más regionális nacionalista vezetőket. Visszatérése után először a vasúti dolgozók jobb fizetéséért és munkakörülményeiért harcolt, majd megalapította a ZAPU-t, melyet azonnal betiltottak. Robert Mugabével a rivalizálás már ekkor kezdődött. 1964 és 1974 között Ian Smith kormánya őrizetbe vette mindkettőjüket. Szabadon bocsátása után Nkomo Zambiába ment, ahonnan folytatta a függetlenségi küzdelmet. A riválisok közötti ellentét folytatódott a háború alatt is. A többségi uralomért folytatott küzdelem 1980-ban ért véget, amikor megnyílt az út a választások előtt. A választásokon Mugabe győzedelmeskedett. Nkomo a Belügyminisztériumban kapott feladatot, de az együttműködés nem ment, hamarosan puccs szervezésével vádolták, kirúgták, útlevelét elvették és Bulawayoba került. Az ellentétek majdnem polgárháborúhoz vezettek. 1987-ben alelnökké nevezték ki. Zimbabweben egypárti alakult ki ekkorra, Mugabe szervezete bekebelezte a ZAPU-t. Mint alelnök, Nkomo karrierje és egészsége hanyatlott. Folytatta küzdelmét a fehérekkel, de a nők jogainak érvényesítését konzervatív világképe nem engedte.