Esemény:
2008 – A zimbabwei ellenzéki jelölt visszalépett a választások előtt a Mugabe-vel kötött egyezmény miatt.
Az elnöki választásokon az ellenzéki jelölt, Morgan Tsvangirai, a Mozgalom a Demokratikus Változásokért nevű párt képviselője visszalépésével Mugabe elnök újabb öt éves ciklust kezdett Zimbabwe elnökeként. A két jelölt erő-megosztási megállapodást írt alá, Mugabe maradt az elnök, Tsvangirai pedig megkapta a miniszterelnöki pozíciót. A megállapodást kettejük és pártjaik közötti ellentétek miatt csak 2009 februárjában írták alá.
Mugabe azóta Zimbabwe elnöke, mióta az ország függetlenné vált és a fehér gyarmatosítók átadták a helyi lakosságnak a hatalmat. 1987-ben szerezte meg az államfői tisztséget, kegyetlen diktatúrát alakított ki az országban. 2002-ben meghamisította a választások eredményét, Tsvangiraival szemben győzelmet hirdetett. Uralmát üldözések jellemezték, 2005-ben például a rendcsináló műveletnek nevezett akcióban 700 000 szegény házát rombolták le. Az ország gazdasága a szakértelmet nélkülöző kormányzás miatt összeomlott, a lakosság száma öt év alatt egymillióval csökkent, a lakosság negyede HIV-vírussal fertőzött.
A 2010-es IMF jelentés már élénk gazdasági fejlődésről beszél, az ezt erősítő gazdasági stratégia jóvoltából. 2010-ben Mugabe elnök a nyugati tulajdonú vállalatok kisajátításával fenyegetőzött, mert a gyarmati múlt árnyékát látja az angol-amerikai cégek jelenlétében, illetve a további befolyásolást általuk. Nicholas D. Kristof újságíró szerint a lakosság többségének élete továbbra is nagyon nehéz. Egyes tanulmányok azt állapították meg, hogy az életkörülmények széles körben javultak az erőmegosztási egyezmény aláírása után. Egy másik, 2012-2013–ra vonatkozó jelentés kimondja, hogy 2009 óta javultak a körülmények, de sokak helyzete továbbra is bizonytalan.
Született:
1886 – James Van Der Zee, afro-amerikai fényképész (1983-ben halt meg)
James Van Der Zee-t leginkább a fekete new yorkiakról készült fotóiról ismerjük. A Harlem reneszánsz vezető alakja volt, mely kulturális mozgalom, az 1920-as, 30-as években indult, az ’új negro mozgalomnak’ nevezik. Bár középpontja Harlem volt New York városában, sok Párizsban élő, franciául beszélő, afrikai és Karib-tengeri gyarmatokról származó fekete íróra is hatott a Harlem-reneszánsz. Munkája művészeti értéke mellett azért is jelentős, mert ő alkotta az időszak legátfogóbb dokumentációját. Kedvenc témái mellett sokat foglalkozott Marcus Garvey-vel, Bill ’Bojangles’ Robinsonnal és Countee Cullennel.