Ünnepek:
Ruanda – Felszabadulás napja
A ruandai népirtás 1994-es végét ünneplik ezen a napon. A népirtásnak körülbelül 800 000 áldozata volt. Juvénal Habyarimana és Cyprien Ntaryamira meggyilkolását követő 100 napban több mint 500 000 embert öltek meg a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezet becslése szerint. A halálos áldozatok teljes számát a polgárháború alatt 500 000 és 1 000 000 közé teszik, tehát az ország lakosságának nagyjából 20%-a esett áldozatul a mészárlásoknak. A régóta tartó etnikai feszültségek betetőzése volt a népirtás. Az ellentétek az évszázadok óra uralkodó tuszi kisebbség és a többséget jelentő hutu nép között feszültek, akik az 1959-62-es felkelés után jutottak hatalomhoz.
1990-ben a Ruandai Hazafias Front összegyűjtötte a tuszi menekülteket és betört Észak-Ruandába Ugandából, megkísérelve a hutuk vezette kormány legyőzését. Ekkor kezdődött a ruandai polgárháború, melyet a hutu rezsim francia Afrika és Franciaország támogatásával vívott az RDF ellen, melyet Uganda támogatott. A háború tovább fokozta az etnikai feszültségeket. Ennek következménye volt a drasztikus hutu ideológia elterjedése, mely azt állította, hogy a tuszik rabszolgákká akarják tenni a hutukat, amit minden áron meg kell akadályozni. A háború során sok hutut költöztettek északra, és sok tuszit gyilkoltak le a déli országrészben. Nemzetközi nyomásra a hutuk vezette kormányzat tűzszünetet kötött 1993-ban és az Egyesült Államok, Franciaország és az Afrikai Unió által szorgalmazott Arusha Békeszerződést megvalósításába kezdett. .
Habyarimana meggyilkolása 1994 áprilisában újra fellobbantotta az ellentéteket, a hutuk tömegesen gyilkolták a tuszikat, sőt, a békére hajló hutukat is, akiket árulóknak tituláltak. A népirtást az Akazu nevű hutu csoport tervelte ki, amely a nemzeti kormányzat vezető pozícióival rendelkezett. A tömegmészárlást a nemzeti kormány, a helyi katonaság, a civil hivatalnokok és a közmédia is támogatta és koordinálta, emellett sok civil hutu is részt vett a gyilkolásban. Válaszul a tuszi RPF újraindította támadását, legyőzte a hadsereget és elfoglalta az országot.
Esemény:
1976 – Uganda: Izraeli kommandósok túszok életét mentették meg
Izraeli kommandósok 100 túszt mentettek meg, akiket a palesztin géprablók tartottak fogva Uganda Entebbe repülőterén, miután az Air France egyik sugárhajtású gépét elrabolták.
Egy héttel korábban, június 27-én foglalták el a géprablók az Air France gépét 248 utassal a fedélzetén. A géprablók a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a német Forradalmi Sejtek tagjai voltak, és Entebbébe, Kampala közelében elheylezkedő reptérre repültek. Röviddel a landolás után minden nem izraeli utast, egy francia polgár kivételével szabadon engedtek. A géprablók a túszok meggyilkolásával fenyegettek abban az esetben, ha az általuk megnevezett bebörtönzötteket nem engedik szabadon.
Az izraeliek 100 kommandóst szállítottak Ugandába. Az egy hétig tervezett akció 90 percig tartott és 102 túszt mentettek meg ez alatt. 5 kommandós megsérült és vezetőjük, valamint 3 túsz, 45 ugandai katona és az összes géprabló meghalt. Az ugandai flotta 30 MiG-17-ese és MiG-21-ese megsemmisült. 24 órával később a negyedik izraeli túszt ugandai katonai tisztviselők ölték meg egy közeli kórházban. A túszszabadítást Mennydörgés hadműveleteként emlegetik.
Meghalt:
2009 – Jean Baptiste Tati Loutard, kongói politikus és költő (1938-ban született)
Tati Loutard korábban felsőoktatási miniszterként és a művészetek és kultúra minisztereként, majd a Kongó-Brazzaville kormányában a szénhidrogének miniszterkét tevékenykedett 1997 és 2009 között. Az Akció Mozgalom a Megújulásért (MAR) nevű politikai párt alapítója és elnöke. A politikai tevékenységei mellett számos könyvet publikált saját költeményeivel.