Május 16-án Casablancában a Confédération Générale des Entreprises du Maroc (CGEM)
új elnököt választott, aki a szövetség történetében, sőt arab iszlám világ munkáltatókat tömörítő szervezeteiben először, nő. A CGEM elnöksége a teljes támogatásáról biztosította az új elnököt. A CGEM Marokkóban a munkaadók egyik legfontosabb szervezete, hiszen a teljes gazdaságot lefedi, mindhárom szektor, vagyis az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területéről összegyűjti vállalkozók ezreit. Megalakulása óta nagy jelentősége van az ország gazdasági életében, alkotmányos jogokat élvez, az Érdekegyeztető Tanács meghatározó tagja. 1947 októberében a franciák alapították, a függetlenség elnyerése után 1956-tól a francia elnök mellett már egy marokkói társelnök is szerepet kapott. 1969-től marokkói a vezetősége, jelenlegi nevét 1995-ben kapta.
Mohammed Horani, a szervezet korábbi elnöke már nem kívánta folytatni elnöki tevékenységét. A többi versenyben lévő jelölt, megtudva, hogy Miriem Bensalah Chaqroun is indult a versenyben, lemondott a hölgy javára, aki három évre kapta meg a mandátumot, 2015 májusáig. A CGEM elnökét egyszer lehet újraválasztani. Horani a szervezetnek komoly szerepet szán az ország gazdaságfejlesztési politikájának kialakításában és megvalósításában, az ágazati programok formálásában.
Az elnök asszony az Egyesült Államokban, Dallasban szerezte egyetemi pénzügyi végzettségét. Komoly banki tapasztalatokkal rendelkezik, a leghozzáértőbb üzletasszonyok közé sorolják. Elismert vállalkozó, több nagy vállalkozása közül a legjelentősebb az Oulmès ásványvizet forgalmazó cége, mely az ásványvíz-piac túlnyomó részét lefedi Marokkóban. Kinevezése egyedülálló, de nem teljesen vártatlan, ugyanis befolyásos családból származik, édesapja gazdasági-ipari szakember és befolyásos vállalkozó. Elsőszülött lányát, Miriemet maga mellé vette, majd neki adta át vállalatbirodalmát.
Az új elnök a kis- és középvállalkozások szerepét hangsúlyozta kampányában, fontosnak tartja, hogy lehetőséget kapjanak, segíteni kívánja versenyképességüket a nagyvállalatokkal szemben. A magánbefektetések előmozdítását, a fiatalok érvényesülésének segítését is sürgeti. A kormányzati teendők között a versenyképesség növelését, az adózás fejlesztését és az emberi erőforrás formálását hangsúlyozta. A társadalmi párbeszédet meg akarja újítani, őszintévé, szabályozottá tenni. A szakszervezeteknek kompromisszumokat ígért, de kapitulációt nem.
Marokkó élenjáró a nők jogainak elismerésében: már az 1980-as években elindult egy mozgalom, mely a nők jogaiért küzdött. II. Hasszán király, a jelenlegi király apja támogatta a nők jogaiért küzdő tanácsot, sokszor tárgyalt velük, királyi rendeletekkel segítette a nők jogainak biztosítását. A király rendkívül felvilágosultan úgy gondolta, hogy az iszlámra hivatkozva nem lehet a nőket elnyomni. Marokkóban ennek köszönhetően már az 1980-as évektől sok nő helyezkedett el fontos pozícióban: bankokban, állami hivatalokban, vállalatok élén, sőt minisztériumokban is. 2011. július 1-én ez a folyamat kiteljesedett, amikor népszavazással elfogadták az új alkotmányt, mely az ország összes állampolgárának teljesen azonos jogokat biztosít. A folyamat, mely már jó ideje elkezdődött, egyre inkább kiteljesedik. Marokkó ezzel különleges helyet foglal el az iszlám világban, csak Tunézia hasonlítható hozzá. Reméljük a fenti példa ragadós lesz. A Marokkói-Magyar Üzleti Tanács levélben köszöntötte Miriem Bensalah Chaqroun-t, kifejezve reményét, hogy elnöksége idején sikerül új, eredményes fejezetet nyitni a két ország együttműködésében.