1956 – Egyiptom: A UK és az USA visszavonta az Asszuáni-gát építésére szánt támogatását
A segélyek megvonása válasz volt arra, hogy Gamal Abdel Nasszer, Egyiptom elnöke szembeszállt az angol-amerikai befolyással és szorosabbra fűzte kapcsolatait a Szovjetunióval. Az Asszuáni-gát megépítése az egyiptomi kormány kulcsfontosságú célkitűzése volt, mellyel a Nílus áradásait kívánta kontrollálni, a vizet biztosítani az öntözéshez és villamos energiát termelni.
Nasszer katonai puccsal került hatalomra, leváltva a korábbi, az angolokhoz hű dinasztiát. Nagyszabású társadalmi-gazdasági átalakításba kezdett, Egyiptomot modernizálni és önállósítani kívánta. Szakított a korábbi megalkuvó politizálással, egyre merészebben száll szembe az angolokkal. Külpolitikájában aktívan szorgalmazta az arabok összefogását és támogatta a környező országok függetlenségi mozgalmait, mely csökkentette az érintett európai nagyhatalmak befolyását. A UK és az USA támogatásának megvonását követően Nasszer bejelentette, hogy államosítani fogja a Szuezi-csatornát, hogy bevételt termelhessen az Asszuáni-gát építéséhez.
Kirobbantotta ezzel a Szuezi válságot, melyben először Izrael rohanta le Egyiptomot, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett a háborúba. Az Egyesült Államok azonban erős nyomást gyakorolt Nagy-Britanniára. Az amerikai választások ekkor zajlottak, és Eisenhower elnök újraválasztási kampányában a békét hirdette, ráadásul nem kívánta az arabokat a Szovjetunió mellé állítani. A Szuezi válság pont az 56-os magyar forradalom idején zajlott, elterelve a nemzetközi média figyelmét a keleti blokkban zajló felkelésről. A magyar forradalmat a szovjet hadsereg leverte, a válság megoldódott, Franciaország és Nagy-Britannia kénytelen volt fegyverszünetet kötni, mely komoly presztízsveszteséget, hatalmának gyengülését, további függetlenségi mozgalmakat okozott, Nasszer tekintélye és befolyása pedig tovább nőtt.
A szovjetunió 1958-ban támogatta a gát projektet, melyet 1960-70 között megépítettek, a víztározót Nasszer-tónak nevezték el. A gátnak jelentős hatása volt az ország gazdaságára és kultúrájára.
Forrás: