1960 Dahomey (későbbi nevén Benin) kinyilvánította függetlenségét Franciaországtól.
Dahomey királyságot különféle népcsoportok alapították, akik a rabszolga-kereskedelem elől menekültek ide. Erős hadseregük és komoly katonai tradícióik miatt fekete Spártaként is emlegették a királyságot. Az emberáldozat gyakori volt társadalmukban. Később belefolytak a rabszolga-kereskedelembe. Majd – mikor a környező gyarmati országokban betiltották az emberkereskedelmet – a királyság hanyatlani kezdett. Franciaország foglalta el 1892-ben.
1899-ben Dahomey néven része lett Francia Nyugat-Afrika gyarmatnak. 1958-ban kapott autonómiát, a teljes függetlenséget 1960-ban érte el. Az első köztársasági elnök Hubert Maga lett. Az országot etnikai feszültségek, valamint gyakori hatalomátvétel és kormányváltoztatás jellemezte. Az 1970-es években marxista kormányzat került hatalomra Mathieu Kérékou vezetésével, mely az országot átnevezte Benini Népköztársasággá. 1978-tól polgári kormányzat volt az országban, 1979-ben választásokat tartottak. A gazdasági válság miatt Kérékou kénytelen volt feladni a marxista gazdálkodást, és bevezette a tőkés parlamentáris rendszert. 1991-ben elvesztette a választásokat, és ezzel ő lett az első fekete-afrikai elnök, aki választásokkal veszítette el hatalmát. 1996-ban és 2001-ben ismét győzött – szoros versenyben, ellenfelei szerint csalásokkal. A 2006-os választáson Kérékou nem indulhatott, hiszen a harmadik ciklust nem engedte az alkotmány. Sokan örömmel fogadták, hogy Kérékou nem próbálta megváltoztatni az alkotmányt a hatalom megtartása érdekében, mint tették ezt oly sokan az afrikai vezetők közül. A 2006-os választásokon két fordulóban dőlt el, hogy Yayi Boni kerül az ország élére. A becsületes, többpárti választás nagymértékben emelete Benin tekintélyét, és Benint tekintik a demokrácia jelképének Afrikában. Boni a 2011-es választásokon ismét győzelmet aratott, ekkor azonban nem ennyire tisztán: a regisztrációk akadoztak, a választásokat kétszer is el kellett halasztani, az ellenfél kritizálta Yayi Bonit a választásokkal kapcsolatos problémák miatt.
A külső segítség ellenére Benin továbbra is Afrika egyik legszegényebb állama, rossz egészségügyi mutatókkal, alacsony iskolázottsági mutatókkal és magas munkanélküliséggel. Annál nagyobb csoda, hogy a demokratikus berendezkedésnek hála az országot 1991 óta elkerülték a térségben oly gyakori puccsok, polgárháborúk és etnikai villongások.
Forrás: