Komoly vetélkedés alakult ki Észak-Maliban a tuareg lázadók és a radikális iszlamisták között, a tét az, hogy ki tudja előbb megnyerni a helyi lakosság támogatását és bizalmát. Az Azawad Nemzeti Felszabadító Mozgalom lakossági fórumot szervezett Gaóban, hogy világossá tegye a civileknek célkitűzéseit, elképzeléseit. Egy neve elhallgatását kérő helyi lakos a „meggyőzés” sajátos módjáról beszélt. A tuaregek két liter üzemanyagot osztottak szét a résztvevőknek, és mindenki kapott egy pólót is. Északon ez komoly csáberő, az emberek többsége állítólag csak azért ment el a felvilágosító kampánygyűlésre, hogy megkapja az ajándékot. A radikális iszlamista Ansar Dine milícia sem akart lemaradni a lakosok kegyeiért folyó versenyben. Az al Kaida észak-afrikai szárnyával (AQIM) jó kapcsolatokat ápoló szervezet megnyitotta a kórházakat és azt ígérte, hogy hamarosan gyógyszereket is vásárol készletek feltöltésére. A radikális iszlamisták a rendfenntartásban is jeleskednek, a helyiek például ingyenesen hívható telefonszámon jelenthetik be, ha veszélyt észlelnek. A radikálisok toborzó akciót is indítottak, rendfenntartókat keresnek. Persze olyan önkénteseket várnak, akik osztják nézeteiket.
Egy neve elhallgatását kérő civil elmondta, hogy nemrég egy buszt tartóztattak fel útonállók Gaó közelében, a támadók ki akarták rabolni az utasokat. Azok viszont felhívták a radikálisok által megadott telefonszámot és egy fegyveres csoport azonnal a helyszínre sietett. Az Ansar Dine harcosai állítólag gyorsan elintézték az útonállókat és az egyik rabló nyakát nyilvánosan elvágták. Okulásul. A buszt és utasokat pedig tovább engedték.
A vetélkedés jelenlegi állása szerint a radikális iszlamisták „vezetnek” Észak-Maliban. A tuaregek sok esetben tehetetlenek, a radikálisok viszont sikeresen játsszák el a megbízható rendfenntartó szerepet. A nemzetközi közösség és a környező országok viszont tartanak a radikálisoktól, mert a felkelés óta sok külföldi civilt hurcoltak el és bevezették az iszlám igazságszolgáltatást. A tuaregek ellenzik az emberrablásokat, több esetben is segítettek a külföldieknek elhagynia a régiót. Észak-Maliban egyébként nagyon kevés külföldi van, a többségük időben elmenekült. A térségben nincs elegendő élelmiszer és víz. Ráadásul sok helyen nincsen egészségügyi szolgáltatás és ezért járványok is kialakulhatnak. A Radio France International információi szerint a radikális iszlamisták hajlandóak humanitárius folyosót nyitni, hogy a segélyek eljussanak a rászorulókhoz. A Franciaországból és az USA-ból érkező támogatást viszont nem is engedik be a térségbe.