Baidoa lakói elmondták, hogy az al Shabab uralma alatt szenvedtek, mert az életkörülmények folyamatosan romlottak. Sokan elmenekültek a városból, csak kevesen maradtak. Életük állandó rettegés volt, mert a lázadók folyamatosan behajtották rajtuk az adót, aki nem tudott fizetni, megölték. A lázadók betiltották a rádiót, a mozit, a TV-t és focizni is tilos volt. Akiket rajtakaptak, a helyi focipályán kivégezték. Volt, akinek a fejét vágták le, de volt, akinek a lábát vagy a kezét csonkították meg. Így nem csoda, hogy a helyiek felszabadítóként fogadták az etióp katonákat, akik különösebb ellenállás nélkül foglalták el a várost. Az etióp csapatok parancsnoka, Yohannes Gebre-Giorgis tábornok elmondta, hogy a szétzilált lázadók „alkalmatlanok” voltak a harcra. A helyi lakosok pedig torkig voltak velük. Civil szerveztek jelezték, hogy a Baidoában elkeserítő a helyzet és azonnali humanitárius segélyekre van szükség. Elsősorban élelmiszerre és vízre. A városba egyre többen térnek vissza, ami súlyosbítja az ellátási gondokat.
Baidoa 2009-ben az átmeneti kormány székhelye volt, de a lázadók kiűzték a kormányerőket a városból. Etiópia 2006-ban és 2009-ben lerohanta a térséget, hogy leszámoljon a lázadókkal, de az offenzíva rengeteg civil áldozatot követelt. A helyi lakosok körében nagy népszerűségére tett szert az al Shabab akkor sokan csatlakoztak is a szervezethez. Mára azonban fordult a kocka.