Az elnökválasztást a tervek szerint áprilisban rendezik meg Maliban. A mali elnök egy rádiós interjúban azt mondta, „Már hozzászoktunk ahhoz, hogy háború idején tartsunk választásokat”. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy az új elnököt szabályosan, legitim módon kell megválasztani, hogy az eredményt senki se vonhassa kétségbe.
Maliban egyre nagyobb a feszültség és az elégedetlenség az ország vezetésével szemben, amiért nem fojtotta el időben, a tuaregek felkelését. Sokan egyenesen az elnök távozását követelik és őt teszik felelőssé a kialakult krízis miatt.
A tuaregek január közepén indítottak támadást több északi település ellen, amelyeket sikerült is elfoglalniuk, miután a hadsereg taktikai okokból visszavonult, hogy a nagyobb városok védelmére összpontosítsa erőit. Pontos adatok nincsenek, hogy a felkelés kitörése óta hányan haltak meg.
A tuaregek ezt megelőzően 1990-ben lázadtak fel a mali kormány ellen, hogy kivívják az északi területek önállóságát. A felkelést végül sikerült leverniük a mali kormányerőknek, de most más a helyzet. A tuareg harcosok többsége a líbiai felkelésből tért haza. Harcedzettek és jóval modernebb fegyverekkel rendelkeznek, mint a 90-es években. Nem véletlenül hátráltak meg a mali hadsereg katonái. A tuareg lázadók három északi régió függetlenségét szeretnék kivívni. Az ENSZ és Franciaország jelezte, nem támogat olyan kezdeményezéseket, terveket, amelyek az ország szétesésével fenyegetnek. Az ENSZ felszólította a szembenálló feleket, hogy azonnal szüntessék be a harcokat és üljenek tárgyalóasztalhoz.