Több százan vonultak az utcára Cheragában. A feldühödött tüntetők kövekkel dobálták meg a kivonuló csendőröket, akik könnygázgránátokat és vízágyúkat vetettek be, hogy véget vessenek a tiltakozásának. A Reuters hírügynökség helyszíni tudósítója azt jelentette, hogy a tüntetők lezárták a város főútját és a megmozdulás átterjedt a Cheraga szomszédságában található Sidi Hassan-ra is.A tüntetéseket az váltotta ki, hogy egy banda megkéselt egy helyi férfit. A rendőrség 10 embert őrizetbe vett a gyilkosság után, de a gyanúsítottak többségét szabadon engedték. A helyiek körében a rendőrség intézkedése hatalmas felháborodást váltott ki, szerintük a hatóságok nem tettek meg mindent a tettesek kézre kerítéséért. Azt mondják, a gyanúsítottak azért engedték szabadon, mert befolyásos és gazdag családok tagjai. A tüntetésen részt vett a megkéselt fiú apja is, aki az követelte a kormánytól, hogy szolgáltasson igazságot, zárja börtönbe fia gyilkosait. A férfi halálának körülményeiről nem lehet sokat tudni, a helyiek azt rebesgetik, hogy egy mindenki által ismert személy végzett vele, akit a rendőrség szabadlábra helyezett. A rendőrség nem nyilatkozott az ügyben.
Algéria azon kevés észak-afrikai ország közé tartozik, amelyeknek sikerült elhárítaniuk az „Arab Tavasz” rendszerdöntögető következményit. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a lakosság maradéktalanul elégedett lenne a vezetéssel. Ráadásul májusban parlamenti választást tartanak az országban, ami felszínre hozhatja a ma még lappangó elégedetlenséget. Az ellenzékben politizáló Igazság és Fejlődés Front vezetője, Sheikh Abdallah Djaballah a Reuters hírügynökségnek azt mondta, attól tart, hogy a vezetés megpróbálja manipulálni majd a választási eredményeket, hogy továbbra is megőrizze hatalmát. Az algériai mérsékelt iszlamisták vezetője szerint, ha a hatalom csalni próbál, a feje tetejére állhat az ország. Az Igazság és Fejlődés Front egy hete kapta meg a hivatalos jóváhagyást, így indulhat a választásokon. Szakértők szerint egyedül nekik, a mérsékelt iszlamistáknak van esélyük arra, hogy megszorongassák a kormánypártot.
Megoszlanak a vélemények az ország jövőjéről. Sokan idézik fel a véres múltat. 1992-ben azért fordultak egymás ellen az algériaiak, mert az akkori hatalom törölte a választások eredményét, akkor az iszlamisták győztek. A harcokban 200 ezer ember halt meg és a polgárháború emlékei máig élnek a lakosság körében.
A hatalom tisztában van a helyzettel és igyekszik csillapítani a kedélyeket. Az országot irányító 74 éves Abdelaziz Bouteflika elnöknek az észak-afrikai tömegtüntetések idején néhány reformintézkedéssel sikerült elkerülnie az Arab Tavasz forgatókönyvének megismétlődését. A változtatások fontos elemeként Algériában a korábbinál nagyobb szabadságot biztosítottak az iszlamista pártoknak, lehetővé tették számukra, hogy induljanak a választásokon. Dea valódi hatalom továbbra is az elnök kezében összpontosul, akinek nem kell parlamenti jóváhagyást kérnie a kormány kinevezéséhez. Ez azt jelenti, hogy az iszlamisták akár többséget is szerezhetnek a parlamentben, de befolyásuk korlátozott marad. A rendszer bírálói szerint az elnöki túlhatalmat fel kell számolni, és erősíteni kell a törvényhozás szerepét, súlyát. Így viszont borulhat a rendszer.