Az elsősorban a környező nyugat- afrikai országokból érkező látogatókon túl az emlékezetes spirituális- kulturális élmény egyre több külföldi látogató érdeklődését is felkelti. Sőt, a toubai zarándoklat a vallási turizmus részeként ma már a szenegáli turisztikai minisztérium hivatalos ajánlatai között is szerepel. Az Afrikai-Magyar Egyesület támogatásával két fős stáb: Szilasi Ildikó Hermina antropológus, Afrika-szakértő és Lantai-Csont Gergely fotográfus 2012 január 9-24 között Szenegálban dolgozott. A stáb harmadik tagja, Daouda Sow ’Abo’ volt, akinek vallási, kulturális ismeretei és kapcsolatai rendkívül sokat segítettek a projekt megvalósításában.
3 fős stábunk: balról Lantai-Csont Gergely, Daouda Sow ’Abo’, és Szilasi Ildikó Hermina
A projekt célja Szenegál kulturális-turisztikai értékeinek dokumentálása, bemutatása és népszerűsítése volt. Útjuk során a toubai zarándoklaton túl Szenegál nemzeti sportja, a serer hagyományokon alapuló birkózás, a vallási vezetők, avagy marabuk misztikus világa illetve a szenegáli halászat is fotográfiai-antropológiai feldolgozásra került.
A projekt együttműködő partnere a TAP Portugál légitársaság (http://www.flytap.com)
117 éve, hogy a muridizmus alapítóját, Ahmadou Bambát (1850-1927) vallási popularizmusa miatt a francia gyarmati kormányzat 1895 szeptember 5.-én száműzte Gabonba. A szentként tisztelt vallási vezető isteni lényét rengeteg mítosz övezi. A legenda szerint négy hónaposan már járni és beszélni tudott. Már gyermekkorában kitűnt furcsa életvitelével: amikor csak tehette olvasott, írt és imádkozott. Szülei szigorú iszlám oktatásban részesítették, Mauritániába küldték, ahol szúfiktól tanult. A világi javak nem érdekelték, mindig Isten közelségét kereste. 14 éves korában irodalmi arabsággal megírta egyik főművét, a Korán újraértelmezésével általa alapított murid vallás egyik legfontosabb bölcsességeit, tanlításait tartalmazó kötetét, melynek címe: Massalik- Al – Jinan Huqqa-L- Bukau. (Utazások a Paradicsomba). Hét éves gaboni (1895-1908) és további öt éves mauritániai (1903-1907) száműzetését számos, a muridok számára meghatározó misztikus történet veszi körül. Feljegyzések, festmények, művészeti alkotások idézik azokat a csodálatos dolgokat, amelyeket Ahmadou Bamba tett: megszelidítette az éhes oroszlánt, amellyel fogvatartói összezárták. Imaszőnyegével a víz felett lebegve imádkozott, amikor a franciák megakadályozták abban, hogy imádkozhasson. Tanításai, csodálatos történetei által már életében is rengeteg hívet gyűjtött maga köré. Egyik legelső, legbuzgóbb és áldozatkészebb hű követője Ibrahima Fall volt, akinek életútja, személyisége erős hatást gyakorolt a murid hívőkre.
Az egyetlen, ikonná vált, Ahmadou Bambát megörökítő fotó.
Ahmadou Bamba az üdvözölés útjaként a szorgalmas, kemény munkát, és a vallási vezető – marabu- áldozatkész követését jelölte meg. A muridok hittel követik marabuikat, Ahmadou Bamba egyenesági leszármazottait, akik megörökölték Ahmadou Bamba képességeit: spiritualizmusát, vallási miszticizmusát, Istenhez való közelségét. A murid vallás központjaként 1887-ben Ahmadou Bamba 165 km-re Szenegál fővárosától, Dakartól Szent Város alapított: Toubát. A toubai Nagy Mecsetben kerül sor minden évben a toubai zarándoklatra, amely során a muridok a vallási vezetők sírhelyeihez zarándokolnak. A becsült számadatok szerint 2-3 millió zarándok érkezik a Szent Városba évente, ahol sem dohányárut, sem cigarettát nem lehet kapni, nincs szórakozóhely, tilos a szerencsejáték, a nők kötelező viselete a hosszúszoknya és a fejkendő, a vízellátás és a föld pedig ingyenes.
A 300.000-es lakosságú Touba városban 52 mecset működik. A zarándoklat legfontosabb helyszíne az Ahmadou Bamba és fiainak sírhelyét is őrző Nagy Mecset, amely 40 évig épült és 1963-ban készült el. Az Afrika egyik legnagyobb és leggyönyörűbb mecsetjeként is számon tartott épületet 5 minaret és 3 dóm gazdagítja. Legmagasabb minaretje nem kevesebb, mint 87 méteres és Ibrahima Fall után Lamp Fallnak hívják.
Zarándokok a toubai Nagy Mecset előtt (Fotó: Lantai-Csont Gergely)
A Toubai Zarándoklat során több napon át hívők százezrei érkeznek a mecsetbe, illetve egyéb zarándokhelyekre, például Ibrahima Fall sírhelyét tartalmazó temetőbe és a könyvtárba. A muridok hite szerint a vallási vezetők sírhelyeinek megérintése jó szerencsét hoz, az ott elmondott ima, kérés, meghallgatásra talál, a zarándok útja áldottá válik. Ezért a hívők akár órákig tartó sorban állás után, némelyek érzelmileg túlfűtött állapotban, némelyek egyenesen transzban vagy extázisban érkeznek a sírhelyekhez.
Touba városa a maga különös hangulatával, lovasszekereivel, zsibongó, színes forgatagával életre szóló élményt jelenthet az oda látogatónak. A város biztonságos, és a toubai zarándoklat idején az étel és szállás mindenkinek ingyenes, természetesen az fontos, hogy egy helyi vezetővel érkezzen az oda látogató, aki kiismeri magát a helyi kulturális és vallási környezetben. A marabuk gondoskodnak a látogatók élelmezéséről, több ezer marhát vágnak a zarándoklat idején. A vallási vezetők a kiadásokat tanlítványaik önkéntes hozzájárulásaiból fedezik: ki élelmiszerrel, ki pénzzel járul hozzá a költségek fedezéséhez, lehetőségeihez mérten.
Vissza az időben: munkatársaink lovasszekéren Toubában
Az odautazók a marabuk leghűebb követőivel, az úgynevezett Baye Fallokkal is találkozhatnak, akik Ibrahima Fall mintájára rasta tincseket hordanak, puritán életet élnek és a marabuk képeivel díszített nyakbafüggőkkel illetve gri-grikkel, védő talizmánokkal vannak felvértezve.
Táncoló Baye Fall (Fotó: Lantai –Csont Gergely)