A költség-haszon adatok alapján vizsgálták meg Afrikában a hagyományos, fosszilis energiahordozókkal, illetve a megújulókkal előállított áram gazdaságosságát. Azt fogalmazták meg a Standard Baknál, hogy az egyelőre illúzió, hogy az alternatív energiahordozók révén a komoly hiány megszüntethető, de érdemben mérsékelhető. A közzétett adatokból kitetszik, hogy a Szaharától délre fekvő országok együttes beépített villamosenergia-termelő kapacitás csupán 68 gigawatt. Úgy, hogy ennek nagy részét Dél-Afrika fogyasztja el. Az már tetten érhető, hogy egyes fosszilis energiahordozókból előállított villamos áram kilowattórájáért a felhasználók akár 60-70 centet is fizetnek, a szélenergia termelte áramért ugyanott 10-15 centet, a napelemekkel előállított áramért 15-25 centet. A napos időszakokkal elég nagy biztonsággal lehet tervezni, de Afrika számos országa, térsége számára is a vízenergia jelenti a jövőt. A kontinens javát szolgálhatja a víznek köszönhető – a mai ismeretek szerinti – 1888 terawattóra évente, ennek az áramnak a 41%-át a Kongó folyón lehet megtermelni. Elemzők szerint manapság még mindig a szén – és a szenes erőművekkel előállított áram – számít a legkönnyebben elérhető energiaforrásnak Afrikában, reményt mégis ahhoz fűznek, hogy a nappal, vízzel igen jól ellátott kontinensen a megújuló energiahasznosítási technológiák képesek olcsóbbá és mind inkább versenyképessé válni.
Kiemelt