Az ENSZ humanitárius segítséggel foglalkozó hivatala most tette közzé Kenyáról szóló jelentését. Ebből kiderül, hogy tavaly a korábbiakhoz képest jóval több etnikai összetűzés, helyi fegyveres konfliktus volt a kelet-afrikai országban. A halálos áldozatok száma 500, a menekülteké 50 ezer, olvasható a dokumentumban, amelynek szerzői nem jutottak el az összes kritikus helyszínre, így feltételezhető, hogy valójában sokkal több áldozata volt az etnikai villongásoknak. Ezek nem új jelenségek. Az egymás mellett élő törzsek évszázadok óta harcban állnak a vízért, a termőföldért és a legelőkért. A források szűkösek, különösen aszályos években. De az ENSZ illetékesei szerint most már politikai okai is vannak a konfliktusoknak. Kenyában ugyanis tavaly lépett életbe a 2010-es alkotmány, amely jelentős decentralizációt ír elő. Vagyis megnőtt a helyi, választott vezetők hatalma. Ezért aztán a kommunális vagy a regionális választások tavaly sokszor erőszakba torkollottak. Tavaly decemberben például több tucatnyi halálos áldozata volt a „miniháborúvá” fajult helyi választásnak az északi, Moyale régióban. A kormány, ha kellett, fegyveresen lépett közbe és gyakran próbált békéltető, közvetítő delegációt küldeni a kritikus körzetekbe. De alapvetően nem sikerült meggátolni az erőszak terjedését, és az ENSZ jelentése szerint a jövőbeni kilátások is aggasztóak.