Ebben a cikkben, a film levetítése előtt, muszáj néhány bekezdésben kitérni arra, hogy mi látható a dokumentumfilmben. A legtöbben talán csak egyszerű propaganda videóként fogják fel, amit úgyse kell komolyan venni és csak az ellenség megfélelmítésére készült. Ez bizonyos mértékben igaz, hisz a szunnita muszlim társadalom jelentős része, a vallástudósoktól kezdve egészen az egyszerű munkásig bezárólag, elítéli és gyűlöli mindazt, amit az Iszlám Állam képvisel. Csakhogy, mint minden társadalomban vagy csoportban, itt is vannak szélsőséges gondolkodású egyének, akiknek valóságos “Kánaánt” jelent az Iszlám Állam.
A fiatalok nagy része, akik beállnak a kalifátus soraiba, nemcsak amiatt tesznek így, mert a szüleik esetleg így parancsolták, vagy tényleg komolyan veszik ezt a takfiri irányzatot. A legtöbb fiatal harcos számára ez egy vonzó alternatíva, hisz az Iszlám Állam az alábbiakkal rendelkezik: van egy pontos jövőképe (háború, kivégzések és dzsihád); van célja (még ha számukra/számunkra zavaros is, de a fő cél, minden olyan terület visszaszerzése, ahol félholdas zászló lobogott), van eszköz (Moszul elfoglalása után rengeteg pénz és amerikai fegyver, kiegészítve számos régi orosz fegyverrel) és persze van jutalom is. Ez utóbbi a legérdekesebb, mivel a takfirizmus mindig “megjutalmazza” a kalifátus harcosát: akkor is, ha túléli a csatákat, de akkor is ha elesik valamelyikben. Ha meghal egy csatában vagy felrobbantja magát, akkor fiatal szüzek várnak rá a paradicsomban, de ha túléli, akkor joga van az ellenség asszonyait magaévá tenni és az ellenséggel alacsonyabb rendű élőlényként bánni.
Ami hihetetlenül jól működik az Iszlám Állam propagandájának területén, az a modern technikai vívmányok kihasználása, a reklámozás, a körítés és az eladhatóság. Ahhoz képest, hogy viszonylag kevés forrás áll rendelkezésükre és ha úgy vesszük alig van köztünk megfelelően képzett vallástudós, képesek nagyon jól eladni magukat és látványos “showkat” rendezni, mint ahogy a “Kalifátus Ünnepség” nevű rendezvényen láthattuk. Paradox módon pont az ideológiai vezetők többségének”aluliskolázottsága” az, ami lehetővé teszi, hogy minél több emberhez, főleg az alacsonyabb réteghez, eljusson a kalifátus üzenete. A szélsőséges prédikátorok, ideológiai kiképzők ( mint a kommunizmusban a komisszárok) és toborzótisztek ugyanis képesek tökéletesen felhasználni a modern technológiát (internet, televízió, sőt ahogy látni a felvételen a rengeteg okostelefon) és eléggé “humorosan”, hétköznapi nyelven (pl. a törpével való viccelődés) eladni, amit bizony még egy gyerek is megért.
Végezetül pedig van még egy harmadik fontos, nyugtalanító dolog a filmmel kapcsolatban: a 3:38 percnél felbukkanó Abdullah al-Belgian, vagyis Abdullah a Belga. Ő ugyanis tökéletesen reprezentálja azt, hogy mit is jelent Nyugat-Európában élő szélsőséges iszlamisták számára az Iszlám Állam: egy olyan közeget és mintát, amit az európai muszlimoknak követni és megvalósítani kell, s – a gyermeke szavait idézve – megölni az összes hitetlent. Habár azzal kapcsolatban nem kapunk információt, hogy Abdullah mit dolgozott Európában, vagy milyen színvonalon élt, de – elég ha csak a kocsiját nézzük – sokkal jobban élt (még ha segélyekből is), mint az arabok többsége a Közel-Keleten. Egyszóval az európai dzsihadistákat korántsem érdekli a vagyon, a megélhetés, vagy a magasabb életszínvonal, hisz ők kizárólag “elvi okokból” csatlakoznak a “hipokriták elleni harchoz (ahogyan a szekuláris arab vezetéseket hívják).” Abdullah üzenete pedig egyértelmű: Ha visszatérünk Európára, akkor folytatjuk azt, amit elkezdtünk és bosszút állunk minden muszlim elleni atrocitásért és gyilkosságért, amit a hitetlenek elkövettek.
Még bőven lehetne sorolni a dokumentumfilm második részének fontos elemeit, hisz rengeteg van belőle. Például az USA-tól azt követelik, hogy “személyesen harcoljon” ellenük, vagy az egyik tizenéves üzenete Törökországnak, hogy Ankara azonnal vessen véget az Eufrátesz – az Atatürk gát általi – elzárásának, mert “különben felszabadítjuk Isztambult.”
Lehet, hogy ebben a dokumentumfilmben nincsenek lefejezések, tarkólövések, kézlevágások, vagy keresztre feszítések, de sokkal szörnyűbb azt látni, hogy milyen hatékonyan működik és képzi a “jövő harcosait” egy szélsőséges ideológia.
{youtube}jzCAPJDAnQA{/youtube}
A dokumentumfilm első része