Keresztények ezrei érkeztek az iraki Kurdisztán autonóm régióba – jelentette az AFP. Az az ultimátum hajtotta oda őket, amelyet az Irak északnyugati részét lerohanó dzsihádisták intéztek hozzájuk. És amely így szól: térjenek át az iszlámra, vagy fizessenek különadót. Ha egyiket sem teszik meg, akkor távozzanak.
Távoznak. Moszulból, Irak második legnagyobb városából tömegesen vándorolnak el, mióta a mecsetek hangszóróiból rendszeresen elhangzik ez az üzenet. Kurdisztánba menekülnek: abba az autonóm régióba, ahol már több százezer siita vagy más menekült van. Érkezésük egybeesik a kurd iraki elnök, Dzselal Talebáni hazatérésével: őt most várják vissza másfél éves németországi gyógykezelés után.
Az ISIS ultimátuma ottani idő szerint ma délben jár le. Moszul új urai közölték: aki marad, arra “a kard vár”, ha egyik feltételüknek sem tesz eleget.
“Keresztény családok vannak úton Dohuk és Arbil felé – mondja Louis Sako káldeus pátriárka, aki Irak legnagyobb keresztény közösségét vezeti. “Irak történetében először Moszulban nincsenek keresztények”.
A legtöbben közülük már azután elmenekültek Ninive tartományból, hogy június 9-én offenzívát indítottak ott a saria extrém változatát erőltető dzsihádisták. De a legszegényebb családok közül sokan visszatértek, amikor a harcok elcsitultak, és az Iszlám Állam berendezkedett. Tegnapelőtt még körülbelül 25 ezren voltak a tartományban.
A Human Rights Watch szerint az Iszlám Állam “megpróbálja kisöpörni az összes kisebbségi csoportnak még a nyomát is az általa ellenőrzött területekről”. Más kisebbségek Ninivében még a keresztényeknél is többet szenvedtek azok szerint a jelentések szerint, amelyeket a jogvédők készítettek a jazidiket, a türkméneket és a sabaki síitákat ért attrocitásokról.
Váratlanul hazatér az iraki elnök
Az utóbbi 6 hétben 600 ezren menekültek el otthonaikból Irakban, sok ezren haltak meg az összeomlás szélére került országban. Az iraki elnök, a kurd Talebáni mára tervezett hazatérését lelkesen ünneplik Kurdisztáni Hazafias Uniójának hívei.
Talebánit ügyes tárgyalóként tartják számon, akinek az Egyesült Államokkal és Iránnal egyaránt jók a kapcsolatai, és az utóbbi években sikeresen közvetített az iraki frakciók között. De megfigyelők szerint a 80 éves államfő aligha tud sokat tenni az egyre erősödő etnikai-felekezeti erőszak letörésére vagy az Iszlám Állam visszaszorítására.
“Tényleg azt gondolom, hogy ez egy Talebáni utáni korszak. Nem hallani, hogy az irakiak bármiféle képpen is az elnökükként beszélnének róla” – mondja Toby Dodge, a London School of Economics közel-keleti kutató központjának igazgatója.
Az iraki hadsereg összeomlott, néhol az egyenruhájukat és a fegyvereiket hátrahagyva mentették a bőrüket a katonák, amikor Abu Bakr el Bagdadi harcosai támadásba lendültek. A hadsereget ugyan azóta újracsoportosították, hírszerzési információkat, fegyvert és embereket kapott Washingtontól, Moszkvától és a síita miliciáktól, de nem tudja visszahódítani az elveszett területeket.
Biztonsági elemzők szerint Bagdad még mindig túl nagy falat az Iszlám Államnak, de az utóbbi időben a dzsihádisták olyan célpontokat támadtak, amelyek közelebb viszik őket a fővároshoz. Péntekre virradóra egy kommandójuk lerohanta a Speicher légibázist Tikrittől északra, és a hadsereg egyik tisztje, aki túlélte a támadást, azt mondta az AFP-nek: orvlövészek és öngyilkos merénylők is voltak köztük, és a dzsihádistáknak sikerült elérniük a kifutópályát. A tiszt szerint egy kivételével az összes gépet sikerült kimenekíteniük a pilótáknak, de a támadók a weboldalaikon azt közölték, hogy sok gépet megsemmisítettek.
Sokan, még a saját, az áprilisi választásokon győztes síita szövetségén belül is sokan úgy látják, hogy Nuri al Maliki kormányfő távozása elengedhetetlen a nemzeti megbékéléshez. A parlamenti erőknek vasárnapig kell megnevezniük a jelöltjüket az államfői posztra. Váratlan visszatérése ellenére Talebáni, aki 2005 óta Irak elnöke, aligha fog indulni a választáson – vélik megfigyelők.