Miért hallgatott a pápa a rohingyák kálváriájáról Mianmarban és miért beszélt róla Bangladesben? – videó

Jelenleg körülbelül 620 ezer muzulmán rohingya él menekülttáborokban – rémisztő körülmények között – Bangladesben, ahova Mianmarból menekültek el. Mianmarban a hadsereg brutális fellépésével pontosan ezt akarta elérni. Még pontosabban nemcsak ezt.

Ferenc pápa azért hallgatott a rohingya kisebbség kálváriájáról Mianmarban, mert a helyi püspöki kar tájékoztatta őt: a hadsereg a válságra hivatkozva vissza akarja fordítani a demokratizálási folyamatot és meg akarja buktatni Aun Szan Szu Kjit! A Nobel-békedíjas politikus névlegesen ugyan Mianmar vezetője, de valójában a hadsereg irányítja továbbra is az országot. Ferenc pápa azért nem bíráita Aun Szan Szu Kjit, mert tisztában volt vele: a katonák csak az ürügyre várnak, hogy leszámoljanak régi ellenfelükkel. Míg Ferenc pápa hallgatását sokan bírálták a világban, a helyszínen mindenki tökéletesen megértette: a katolikus egyházfő úgy támogathatta a legjobban a rohingya kisebbség ügyét, ha Aun Szan Szu Kji mellé áll ebben a nehéz helyzetben.

Banglades elnöke, Abdul Hamid sietett megköszönni a pápai támogatást a rohingya kisebbség ügyében. A katolikus egyházfő látogatása előtt Aun Szan Szu Kji és Banglades külügyminisztere megállapodott abban, hogy az elüldözött rohingya kisebbség visszatérhet Mianmarba. Csakhogy a hadsereg Mianmarban egyáltalán nem támogatja ezt a megoldást. Ferenc pápa ezért is sürgetett nemzetközi segélyprogramot a rohingya kisebbség számára, mert sejti: az elüldözött muzulmán kisebbség visszatérése Mianmarba egyáltalán nem vehető biztosra, a táborokban pedig borzasztóan nehezek az életfeltételek a koldusszegény Bangladesben.