Valentin-nap – miért, mikortól és hogyan?
Azt valószínűleg az óvodások is tudják már, hogy ez az a nap, amikor az emberek kifejezik a szerelmüket, a szeretetüket, a barátságukat egymás iránt. És azt is, hogy ezt a szeretet-napot minden évben február 14-én tartjuk. Majdnem mindenütt a világon. De miért?
A Valentin-nap eredete a régmúlt idők homályába vész. Sokan gondolják úgy, hogy egy római pap, Szent Bálint történetében gyökerezik. Az biztos, hogy róla kapta a nevét. A többi viszont már kevésbé biztos. Szóval a szent a 3. században élt, akkor, amikor II. Claudius császár megtiltotta a férfiaknak, hogy házasodjanak. Az uralkodó úgy gondolta: a családos férfiak rossz katonák. Bálint viszont nem tartotta ezt fairnek, ezért törvényt szegett és titokban esketett. Amikor ez kiderült, börtönbe vetették és halálra ítélték.
A tömlöcben azonban szerelembe esett. Nem mással, mint börtönőre lányával. És amikor 270. február 14-én kivégezni vitték, egy levelet hagyott hátra a lánynak. Így írta alá: Bálintodtól. Ami angolul ugye Valentine, és Amerikában több mint ezer évvel később ez a név a szerelmes szinonímájává vált.
A Valentin-napot már nagyon régtől ünneplik, a feljegyzések szerint 496 óta. A rómaiak tavaszköszöntő fesztivált tartottak február közepén, a Lupercaliát. Az ünneplés részeként a fiúk kihúzták egy-egy lány nevét egy dobozból. Amíg a fesztivál tartott, addig vele alkottak egy párt – néha aztán össze is házasodtak.
Később az egyház keresztény ünneppé kívánta változtatni ezt a pogány fesztivált, és Szent Bálint napjává nyilvánította február 14-et. A vértanúként nyilvántartott 3. századi római pap a szerelem szentje lett. A napján aztán elfogadott szokássá vált, hogy a titkos szerelmesek névtelen levélben vallották meg a vonzalmukat.
Az ünnep a 19. század közepe táján kezdte el ma is tartó diadalútját az Egyesült Államokban és Kanadában. Onnét került át Angliába az 1880-as években, amikor is selyemből és csipkéből készült, virágokkal és szalagokkal díszített lapok cseréltek ilyenkor gazdát. Persze a kis kupidók, szívecskék és madarak sem hiányozhattak róluk.
Többé-kevésbé ezek a jelképek futnak ma is Valentin-napon. Sok-sok piros és pink, rózsák, a szerelem nyilai, piros plüssállatok, szív alakú torták és csokik. A máskor talán nem túl menőnek tartott ajándékok forgalma felpörög. A leggyakoribb kérdés pedig minden valószínűséggel az, hogy hova vigyem vacsorázni a barátnőmet. A lehetséges helyek pedig lelkesen készülnek erre világszerte, így nálunk is. A szállodákban ahány étterem, annyiféle ötlet.
A Kempinskiben például az ÉS bisztró négyfogásos romantikus vacsorával készül, Roland Holzer főszakács osztrigát, tenger gyümölcseit és finom borjúsültet álmodott a menübe. A Nobu étteremben a Schoblocher Barbara és Jancsó Gábor Duó lép fel, ajándék szerelemdesszertet szolgálnak fel. Az ÉS Deli rózsaszínbe öltözteti desszertjeit és málnás finomságokat ajánl édes randevúkra. A The Living Room Valentin-napi desszertjében a piros eper dominál, a Blue Fox The Bar koktéljában jamaikai rum és ibolyalikőr randevúzik, a Kempinski The Spa pedig romantikus illatokkal, egy pohár pezsgővel és Szamos marcipánszívvel kényezteti az arra vágyókat. És ez csak egyetlen szálloda Valentin-napi ötlet-cunamija a sok budapesti hely közül.
A Valentin-napi vacsorák az ajándékokról is szólnak: rózsákról, csokoládékról, ékszerekről és még ki tudja, mi mindenről. És gyakran ilyenkor hangzik el a kérdés is: hozzám jössz feleségül?
De nem minden országban ennyire a romantika körül forog minden. A finnek például a barátság napját ünneplik február 14-én, Guatemalában pedig köztes megoldásként a szerelem és a barátság napja a Valentin. Kolumbiában viszont szintén a szerelemé, de nem februárban. Náluk szeptember 16-án van február 14-e.