A pokolból a halálba 1. – Embercsempészek fogságában
Égési sérülések, elektromos sokk, eltört végtagok, nemi erőszak, halál. Ilyen szörnyűségekkel kell szembenéznie egy eritreai menekültnek, aki emberrablók kezére kerül, miután elhagyta a hazáját. Mi elől és hova menekülnek ezek az emberek? És mi lesz azokkal, akiknek nincs szerencséjük? Kőhegyi Bence írása.
Eritrea a szubszaharai térség legfőbb menekültkibocsátó államává vált azzal, hogy havonta ötezren hagyják el az országot. Ez annak tükrében is fontos adat, hogy Eritreában 6 éves kor után illegálisnak számít minden olyan határátlépés, amit az állam nem hagyott jóvá. Különösen a 2005 után gyorsult fel a menekültek kiáramlása – a többség Szudánon és Egyiptomon keresztül Európába, vagy a Sínai- félszigeten át Izraelbe igyekezett egy jobb élet reményében.
2010-től rendszeresen előfordul, hogy szudáni embercsempészek elrabolják az eritreai menekülteket, és továbbadják őket egyiptomi bűnözőknek. Az áldozatokat megverik, megkínozzák, nem ritkán meg is ölik. Az embercsempészek fő célja, hogy pénzt szedjenek ki az elraboltak hozzátartozóiból.
Akik megúszták
„Kezünket, lábunkat összeláncolták, szemünket bekötötték. Megfenyegettek, hogy eltávolítják a belső szerveinket, ha nem fizetünk. A családom viszont hiába fizetett nekik, nem engedtek el, hanem eladtak egy másik csempészbandának, akik 33 000 dolláros váltságdíjat követeltek” – kezdi visszaemlékezését egy 23 éves eritreai menekült, akit még Szudánban raboltak el először, majd egyiptomi embercsempészek több hétig tartották fogva a Sínai-félszigeten.
„Vasrúddal ütöttek, olvasztott műanyagot öntöttek a hátamra és arra kényszerítettek, hogy hosszú ideig állva maradjak, akár napokig is. Akármikor hívtam a rokonaimat, hogy pénzt kérjek tőlük, a csempészek forró vasrúddal szurkáltak, hogy a fájdalomtól beleordítsak a telefonba; így téve egyértelművé: valóban elraboltak. A nőket sem tudtuk megvédeni: a bűnözők kivitték, megerőszakolták, majd visszahozták őket. Azt hittem, belehalok, de végül néhányunknak sikerült szerencsésen megszökni.”
„A rendőröket lelövik, ugye…?”
A Human Rights Watch emberjogi szervezetnek sikerült megszólaltatnia egy 17 éves (!)embercsempészt is: „Egyenként 10 000 dollárért vettem eritreaikat egy beduintól… Legutoljára egy négyfős eritreai csoportot tartottam fogva. Néha megkínoztam őket, miközben telefonon beszéltek a hozzátartozóikkal, hogy hallják a sikoltást. Mindenkivel ezt csinálom. Egy vastag bottal verem a lábukat, talpukat, néha a gyomrukat és a mellüket is…Három közülük meghalt, mert túl sokat vertem őket. A nőket is megvertem, de a gyerekeket nem. És nem erőszakoltam meg senkit…A rendőrök nem csinálnak semmit, mert tudják: ha bejönnek a falunkba, lelőjük őket.”
Ördögi spirál: a hatóság is benne van
Nagyon sok esetben az emberrablók azért mernek ennyire könyörtelenek lenni, mert az adott ország hatóságai korruptak és némi készpénzért cserébe szemet hunynak a kínzások felett. Számos példa volt arra is, hogy egy menekült által lefizetett eritreai határőr, bár a kenőpénzt elfogadta, egyből egy szudáni embercsempész bandának adta el szerencsétlen áldozatát, így gyakorlatilag duplán profitált belőle
A cikket holnap folytatjuk.