Az iráni forradalmi gárda hírszerző főnöke valamennyi siita hadművelet irányítója a térségben. Neki engedelmeskedik a Hezbollah Libanonban, ő szervezte meg Damaszkusz védelmét amikor a szunnita milíciák Asszad elnök rendszerét a létében fenyegették. Ő irányítja a siita lázadókat Jemenben. Amikor hat iraki hadosztály kapitulált júniusban, és Irak második legnagyobb városa, Moszul a Kalifa katonáinak kezébe került, akkor Kasszem Szulejmáni tábornok azonnal Bagdadba érkezett. Azóta szinte el sem hagyta Irak fővárosát. Ő szervezte meg Bagdad védelmét akkor amikor a Kalifa katonái már a főváros felé tartottak. Kurdisztán fővárosa, Erbil szintén veszélybe került. Ott is Szulejmáni tábornok szervezte meg a kurd pesmergak segítségével a védelmet, és a Kalifa katonái visszavonultak.
Most az 57 éves iráni vezérőrnagy élete legnehezebb feladatára készül: le akarja győzni a Kalifátust. Erre kapott utasítást Khamenei ajatollahtól, Irán vallási vezetőjétől. Kasszem Szulejmáni tábornok szerepét és befolyását jól mutatja, hogy a közvetlen főnöke nem egy másik tábornok vagy épp a hadügyminiszter hanem maga Khamenei ajatollah. De vajon végre tudja-e hajtani Khamenei parancsát a Forradalmi Gárda hírszerző főnöke?
Az elmúlt 10 év sikerei mellette szólnak: Libanonban a Hezbollah a legerősebb katonai szervezet, és befolyása a vallásilag és etnikailag igencsak megosztott országban meghatározó jelentőségű. Szíriában sikerült megmentenie Asszad elnök szorongatott rendszerét. Jemenben a lázadó síiták nyugtalanítják nemcsak a kormányt, de a szomszédos Szaúd-Arábiát is. A síita kisebbség ugyanis a Jemenhez közeli határvidéken él, és Szaúd-Arábia attól tart: Irán célja az ő fellázításuk a szunnita királyság ellen. Szaúd Arábia a szunnita szervezetek egyik legfőbb szponzora, és Iránnal évtizedes a szembenállásuk hiszen mindkét állam hegemóniára törekszik a térségben.
De mi a helyzet Irakban, ahol nincs ütőképes hadsereg azóta, hogy az amerikaiak feloszlatták Szaddám Huszein fegyveres erőit? Helyére nem sikerült fegyelmezett és egységes hadsereget létrehozni, mert a vallási és etnikai szembenállás ezt megakadályozta. Az Irakot irányító síita többséget általános bizalmatlanság fogadja a szunnita kisebbség soraiban. Erre épít a Kalifátus Irakban. Szíriában pedig arra, hogy Asszad elnök a kisebbségi alavita közösség nevében kormányoz, és ezt a szunnita többség nem fogadja el. Irakban jelenleg a kurdoknak saját hadseregük van Északon. Irak hadserege lényegében a síita milíciákat foglalja magába. Velük és az Iránból érkező forradalmi gárdistákkal kellene legyőzni a Kalifátus jól felfegyverzett hadseregét, melyet a szunnita lakosság jelentős része támogat.
A győzelem érdekében Szulejmáni tábornoknak együtt kell működnie a Nagy Sátánnal, Amerikával. Bár mindkét fél tagadja, de a gyakorlatban a közös érdekek alapján van együttműködés az USA és Irán között annak ellenére, hogy a két állam között 1979 óta nincs diplomáciai kapcsolat. Például amikor Szulejmáni tábornok síita milíciái visszafoglalták Amerli városát Irakban, akkor az amerikai légierő megelőző légicsapást hajtott végre, és ez jelentősen megkönnyítette a Kalifátus katonáinak elűzését. Szulejmáni tábornok ettől függetlenül továbbra is ellenségnek tekinti Amerikát. Utal arra, hogy a Kalifátus hadseregének azért van olyan nagy ereje és oly sok fegyvere, mert Amerika szövetségesei: Katar és Szaúd-Arábia ontották a pénzt a szunnita milíciáknak, melyek korábban az USA támogatásával küzdöttek Asszad elnök megbuktatása érdekében Szíriában. Ma már persze Amerika szembenáll a fanatikus dzsihád harcosokkal, akik középkori államot hoztak létre Szíria és Irak egy részén. A Kalifátus ellenőrzi Irak és Szíria több mint ezer kilométeres határát vagyis a két ország sorsa összekapcsolódik. Szulejmáni tábornok most offenzívát készít elő a Kalifátus ellen, de valószínűleg egyetlen támadás nem lesz elég a győzelemhez. Még nehezebb lesz megoldani a politikai problémát hiszen a szunniták és síiták vagy a perzsák és arabok évszázados ellentétei aligha oldhatók meg a fegyverek erejével. Szulejmani tábornok, az iráni forradalmi gárda hírszerző főnöke most mégis erre készül, mert ezt parancsolta neki Khamenei ajatollah Irán vallási vezetője, aki semmiképp sem tartja elfogadhatónak, hogy Irán közvetlen közelében szunnita Kalifátus működjön.
Fotó: Europress/AFP