Marokkó lehet az egyik kitörési pont a magyar cégek számára

Milyen célokkal utazott ki és vállalta el a marokkói HTCC Központ irányítását?

Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke kért meg arra, hogy készítsek egy tervet, hogyan lehetne a magyar-marokkói kapcsolatokat fölfejleszteni. Mivel Afrika gyermekkorom óta a szívügyem, Marokkót pedig régóta ismerem, ezért könnyen engedtem a csábításnak, illetve felkérésnek, hogy átvegyem a marokkói HTCC Központ munkájának koordinálását. A HTCC Központ Marokkó legnyüzsgőbb városában, Marrákesben található, amely rögtön Casablanca után az egyik legnagyobb perspektívával rendelkező üzletközpont. Marokkói kiküldetésem célja, hogy beindítsak egyfajta építkező munkát, aminek gyökereit a Magyar Afrika Társaság 4-5 éve már lerakta. Emellett a lehető legtöbb magyar és marokkói céggel szeretném felvenni a kapcsolatot a sikeres üzleti lehetőségek felkutatása és megvalósítása érdekében.

Marokkó sokak számára ismeretlen terület. Mit kell tudni róla, milyen lehetőséget rejt magában ez az egzotikus ország?

Marokkóról tudnunk kell, hogy Afrika kapuja. A déli nyitás politikáját Marokkó intenzív bevonása nélkül nagyon nehezen lehetne megvalósítani. Marokkó ugyanis egy rendkívül nyitott ország, hatalmas, kiaknázatlan piaci és gazdasági lehetőségekkel. Az ország lakossága 35 millió fő, a földterületeinek pedig csak a töredékét hasznosítja, ami lehetőséget adhat közös projektek indítására, megvalósítására. Az ország mezőgazdasági termelése is igen jelentős, amit csak részben használunk ki. Gyümölcsök terén például ott van a gránátalma, aminek jelentős része Franciaországba és Spanyolországba megy. De ott van még Marokkó folyékony aranya, az argánolaj, amiben szintén hatalmas lehetőségek rejlenek. Az argánolaj ugyanis rengeteg célra felhasználható, kozmetikai szerek, higiéniás és kulináris termékek előállításához is alkalmas.

Marokkóban ráadásul az a ritka együttállás van, hogy egyszerre lehet nyaralni és telelni. Miközben Agadírban lubickolunk a tengerben, addig az Atlasz-hegységben egy jót síelhetünk. Marrákes pedig az ország kulturális és idegenforgalmi centruma, ahol rengeteg külföldi híresség is megfordul. Ha nem vigyázunk, akkor könnyen belebotolhatunk C. Ronáldóba, Rihanába vagy más nemzetközi hírességbe. Marokkóba évente úgy 12 millió turista érkezik, közülük 8-9 millióan biztosan Marrákest célozzák meg. Ezért nem csoda, hogy a szállodák és szórakozóhelyek szinte mindig tele vannak külföldiekkel.

Marokkó egy olyan régióban helyezkedik el, ahol pár éve söpört végig az Arab Tavasz hulláma. Hogyan sikerült Marokkónak mégis stabilnak maradnia, elkerülnie a tiltakozási hullám kirobbanását, és megmaradnia a fejlődés útján? Milyen szerepe volt és van ebben az uralkodónak ?

A marokkói nép szereti és tiszteli VI. Mohammed királyt, aki egy rendkívül liberális felfogású uralkodó. Amikor édesapja, II. Haszan király halála után, 1999-ben átvette az ország irányítását, az egyik első dolga az volt, hogy olyan jogászokat gyűjtött maga köré, akikkel jelentős mértékben tudta módosítani, illetve kiigazítani az alkotmányt.

A király ráadásul hallgat a nép véleményére, figyelembe veszi az alattvalói dolgait, és, ami különösen szokatlan Afrikában és a muszlim világban, alapvető jogokat biztosított a nők számára. Nem véletlen tehát, hogy a marokkói kormánynak van női minisztere és több városnak szintén nő a polgármestere. Számomra kellemes meglepetés volt, hogy egy hölgy a marokkói gyáriparosok szövetségének az elnöke is, ami egy rendkívül fontos és felelőségteljes pozíció. Ez pedig szerintem azt jelzi, hogy Marokkóban egy egészséges emancipáció van kialakulóban. A király természetesen a lehetőségek, illetve realitások talaján, határain belül cselekszik, ezért sikerül kifognia a szelet azokból az “ultra vitrolákból”, melyekkel sajnos több környező ország, mint például Tunézia nem tudott megbirkózni.

Eddigi tapasztalataim szerint Marokkóban egy jól szervezet és működő államrend van, ami nagyon fontos a HTCC számára is. Az ország gazdasága jelentős fejlődésnek indult, és viszonylag erős. Afrika és a HTCC szempontjából pedig kifejezetten fontos, hogy Marokkó jó logisztikai feltételekkel rendelkezik. Az ország jó minőségű autópályákkal rendelkezik, ezért könnyedén és gyorsan elérhetőek a fontos városok. A nemrég megrendezett Salon du Cheval lovasbemutató alkalmából legalább 1000 kilométert tettem meg autóval gond nélkül. A bemutatón egyébként magyarok is részt vettek, a HTCC közreműködésével.

Ön milyen területeken látja a legnagyobb lehetőségeket? Hol tudnának a magyar cégek és befektetők leginkább érvényesülni a marokkói piacon?

Hihetetlen nagy lehetőségek kínálkoznak az ipari és mezőgazdasági kapcsolatokban. Marokkónak ugyanis igen jelentős az autógyártása, ugyanakkor Magyarországnak az autóalkatrész-gyártása fejlett, értelemszerűen ezeket össze kell kötni. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Marokkó a világ legnagyobb foszfáttermelő országa, ami a műtárgya-előállítás egyik legfontosabb komponense. Ez pedig számunkra is fontos lehet, mivel a mezőgazdaság Magyarország nemzetgazdasági teljesítményében fontos szerepet tölt be, ezért nem mindegy, hogy milyen termésátlagot produkál ez a szektor. Ebben pedig nagy jelentősége van a jó minőségű műtrágya alkalmazásának, illetve feldolgozásának, aminek kulcskomponensét Marokkóból lehetne nagy mennyiségben beszerezni.

Nem hagynám ki az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztését sem. Marokkó ugyanis rengeteg látnivalóval kecsegtet, és az ország turisztikai szektora is igen jelentős. A magyar turisták számára pedig célszerű lenne célországgá tenni Marokkót. És a marokkóiakat is Magyarország felé csábítani. Ezért egyik elsődleges célom, hogy leüljek tárgyalni a Royal Air Maroc, a Ryanair és a Wizzair légitársaságokkal, hogy megoldást találjunk közvetlen és olcsó járatok kialakítására. A két ország között ugyanis jelenleg nincsen közvetlen repülőjárat. A Ryanair és a Wizzair ugyan repül az észak-afrikai országba, de csak átszállással. A Royal Air Maroc-kal jó esélyeink lehetnek, mivel már vannak olyan gépei, amelyek átrepülnek hazánk felett. Ráadásul a marokkói nemzeti légiforgalmi cég az afrikai kontinens egyik legjobban működő és irányított légitársaságai közé tartozik.

Nagy lehetőségek vannak az energetika területén is. Örömmel tölt el, hogy Marokkóban nemcsak a hagyományos, illetve a megújuló energiaforrások terén, hanem a nem hagyományos, illetve a megújuló energiaforrások terén is elképesztő lehetőségek mutatkoznak. Marokkóban most épül a világ egyik legmodernebb olajfűtéses naperőműve, amely naplemente után hat óráig képes még áramot termelni. Szerintem a magyar IT technológiának komoly szerepe lehetne itt, ha sikerülne bevonni őket a marokkói fejlesztésekbe.

Ha a Google Earth-ön ránézünk Marokkóra, illetve az Atlasz-hegységre, akkor láthatjuk, hogy a völgyekben sok kis vízierőmű van. A probléma viszont az, hogy ezekből nem építenek többet, hanem inkább duzzasztanak, ameddig csak tudnak, majd a felhalmozódott víztömeget belefolyatják a tengerbe. Ha semmi mást nem csinálunk, csak egy hidraulikus rendszert hozunk létre és kötjük össze a nap- vagy szélenergia tárolási összefüggéseivel és egy haltenyésztési rendszerrel, akkor egy olyan kapcsolati értéklánc jönne létre, amivel Marokkó akár egész Afrikát vagy a fél világot képes lehetne ellátni. Erre pedig megvannak a fizikai és szervezeti lehetőségek. De, ami a legfontosabb, hogy a humán oldalon rengeteg a munkaképes fiatal, akik munkaért állnak sorban. Ráadásul legalább négy nyelven tudnak. Beszélik a helyi törzsi nyelvet, a berbert, az arabot, a franciát, és negyedik nyelvként az angolt, az olaszt vagy a spanyolt. Ez pedig egy olyan világgazdasági előnyt jelent, ami alapján joggal kéri Marokkó, hogy megrendezhesse a 22. klímakonferenciát. Őszintén remélem, hogy ennek a nagyszabású nemzetközi eseménynek pedig Marrákes lesz a házigazdája.   

Mit kell tudni a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központról? Hogyan működik, és miként tudnak segíteni a magyar partnereiknek a marokkói piacon?  

A HTCC működési elvét nem Marokkóban, hanem Magyarországon kell meghatározni. A HTCC-nek van egy üzletfejlesztési igazgatója, aki Marokkó esetében Kutasi Szabolcs. Ő hozza létre azokat a kereteket és lép kapcsolatba azokkal a magyar partnerekkel, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat a marokkói piacon szeretnék értékesíteni, vagy éppen onnan szeretnének beszerezni. Abban az esetben, ha a kapcsolatfelvétel itthon sikeresen megtörtént, akkor az itthoni HTCC Központ összeállítja az igényeket, és elkészíti a terméklapot, ami alapján a külföldön működő HTCC-kirendeltségek el tudnak járni. Marokkó esetében én vagy a munkatársaim intézkednek, kutatják fel a lehetőségeket, és lépnek kapcsolatba az érintett szervezetekkel. Először is körbenézünk a piacon, felmérjük a helyzetet, és megpróbáljuk felkutatni azokat az üzleti lehetőségeket, amelyek a partnereink számára előnyösek lehetnek.

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egyénileg próbálnak üzleti lehetőségek után kutatni külföldön – ez a “vastyúk is talál szemet” – történet. A HTCC ebből a szempontból a hatékonyság irányába tudja terelni az ügyeket és a kapcsolatépítést. Mi ugyanis a különböző gazdasági kamarákkal, a gyáriparosok, a vállalkozók és az agrártermelők szövetségével állunk kapcsolatban, őket keressük meg elsőként. Nekik ugyanis több száz, több ezer tagjuk van. Így rajtuk keresztül könnyebben és gyorsabban tudjuk közvetíteni az üzleti lehetőségeket, amelyek mindkét fél számára előnyösek lehetnek. Természetesen mi is szelektálunk, és csak olyan ajánlatokat, ügyeket közvetítünk, melyekben tényleges potenciál van. Ezt a munkát pedig, örömmel mondhatom, már elkezdtük, és tíz olyan részterület van, amin sikeresen elindulhatunk. Kintlétem során pedig azon leszek, hogy minél több kapcsolatot és konkrét üzletet építsek ki és szilárdítsak meg.

Tudomásom szerint Rabatban már működik egy Magyar Kereskedőház, amely állami hattérrel rendelkezik. Mennyire befolyásolja ez a HTCC működését? Hogyan tudnak együttműködni, nem ütköznek esetleg az érdekeik?

Az a legfontosabb, hogy a két szervezet között jó együttműködés alakuljon ki, és támogassuk, illetve segítsük egymást a hatékonyság és az eredményesség érdekében. Azon viszont nem kell csodálkozni, hogy az állami és a magánszféra versenyez egymással. De valójában itt nem versenyzésről van szó, mivel mindkét szervezet Magyarországot és a magyar érdekeket képviseli, és ez a legfontosabb. A HTCC-nek pedig megvan a saját programja, amelyen elindult. Arra pedig kevés esélyt látok, hogy tevékenységeink, illetve munkánk ütközne egymással. A nagyvilág tengerein is nagyon ritka, hogy a hajók egymással ütközzenek. Marokkó ráadásul, ahogyan azt már korábban is említettem, óriási piac, ahol rengeteg a lehetőség. Azt, hogy most  két magyar kereskedelmi szervezet van jelen az országban, jó dolognak tartom, de szerintem ennél sokkal többre lenne szükség, hogy minél több helyen ott lehessünk.

Pályafutásom során már szolgáltam állami szervezetben. Három évig voltam gazdasági diplomata Svédországban. Nagyon jól tudom, hogy mit jelent állami és magán-alkalmazottnak lenni. Az eredményesség szempontjából pedig sok múlik a vezető ambícióján, kvalitásán és nem utolsósorban a munkájának a minőségén, illetve a szimpátián. Azt viszont tudni kell, hogy a már meglévő körülbelül háromszáz kereskedelmi kapcsolatot nem ezek a szervezetek hozták létre. Ezért tehát mindkét félnek van bőven mit tennie.

Milyenek a magyar pozíciók jelenleg Marokkóban?

A magyar külkereskedelem a 80-as években volt a csúcspontján. Ekkor nagy jó pozícióink voltak Marokkóban. A 90-es évek során azonban ezek folyamatosan elkoptak, csökkentek, majd egy hosszú szünet következett be, miután a magyar diplomácia kivonult Afrikából. Az általunk hagyott űrt később visszaszerezték a franciák, majd a spanyolok, az olaszok és az amerikaiak. Az utóbbi években pedig a németek kezdtek el nagyon dinamikusan építkezni, illetve terjeszkedni Marokkóban. Hozzájuk képest hátrányban vagyunk, és kismértékben támaszkodhatunk a sikeres múltra. Ezért új területek után kutatunk, ami nehéz feladat, de már ezt a munkát is elkezdtük.

A HTCC nem csak kereskedelmi, hanem kulturális tevékenységet is folytat. Milyen rendezvényeket, eseményeket terveznek a jövőben?   

A HTCC Központ által megfogalmazott elképzelések szerint évente két kulturális eseményre kerülne sor Marokkóban és Magyarországon. A marokkói HTCC az idén már teljesítette ezt a célkitűzést. Nemrég egy 10 fős, festőkből és más képzőművészekből álló csoportot fogadtunk Marrákesben, ahol a HTCC Központja adott otthont annak az alkotóműhelynek, ahol végül gyönyörű alkotások születtek. 2016-ben is szeretnénk folytatni ezt a tevékenységet, és terveink szerint egy tárlatot is szeretnénk nyitni az érdeklődők számára.  A másik kulturális rendezvény, amiben szerepet játszottunk, az a Salon du Cheval lovasbemutató volt, ami magyar lovasok is részt vettek, hatalmas sikert aratva. A jövőben pedig azért fogunk dolgozni, hogy a magyarok állandó résztvevői legyenek ennek a kiemelt kulturális eseménynek Marokkóban, amit minden évben megtartanak az uralkodó fővédnökségével. Óriási sikert és elismerést jelentene számunkra, ha jövőre a magyar lovasokat díszvendégként hívnák meg a bemutatóra. Ez ugyanis többszőrösen különleges státuszt és lehetőséget jelentene. Az idén egyébként a portugálok voltak a díszvendégek.