Eltűnőben a kínai nagy fal

A nagy fal, amit főképp a Ming dinasztia idején építettek, és ma is népszerű turisztikai attrakciója Kínának, folyamatos romlásnak van kitéve. A Beijing Times szerint a fal egyes részei sikeresen átvészelték az elmúlt néhány évszázadot, most viszont a természet is hozzájárul a romlásukhoz. A növényzet egyre jobban növekszik a téglák között, ami a fal szétesését okozza.

„Annak ellenére, hogy a fal leginkább téglákból és kövekből áll, nem tud ellenállni a sok esőnek és szélnek” – mondja Dong Yaohui, a Kínai Nagy Fal Egyesület alelnöke. „Sok torony egyre ingatagabbá válik, és nyáron egy vihar miatt is összeomolhatnak.”

Kínai szegényebb részein, mint például Lulong megye, a helyiek a nagy fal tégláit használják saját házuk felépítéséhez. Ezen kívül ott vannak a tolvajok, akik turistaként ellopják azokat a köveket, melyekbe kínai írásjegyeket véstek, és eladják őket. Közel harmada már eltűnt a világ leghosszabb, ember alkotta építményének.

Bár vannak olyan törvények, melyek tiltják, és bírsággal sújtják a téglalopást, mégis nagyon ritkán sikerül érvényesíteni őket. A büntetés akár 5 ezer jüan (kb. 230 ezer forint) is lehet.

A kínai nagy fal az i.e. 3.század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége: célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagyrészt a hunok) támadásaitól. Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat ezt 6352 km-re teszi, de más becslések 3 és 10 ezer kilométer között ingadoznak.

A kérdés most az: tenni fog-e valamit Kína azért, hogy az űrből is látható építmény továbbra is fennmaradjon?