A konföderációs zászló sorsát is megpecsételte a charlestoni ámokfutó

A merénylő, a 21 éves Dylan Roff szerint vannak jó vérű latin-amerikaiak is, így említi az argentin, a chilei, az uruguayi és a brazil elit tagjait, de azt is hozzáteszi, hogy ennek ellenére a latinok az amerikaiak ellenségei. Az iromány az érintett országokban nagy vitát váltott ki – az elit nem büszke ezekre az ,,elismerő” szavakra.

A nyilatkozatokat most egy amerikai bíróság vizsgálja, hiszen mára már egyértelmű, hogy a gyilkos mély rasszista gyűlölettől vezérelve lépett be a helyi, szinesbőrű közösség által látogatott templomba és nyitott tüzet a hívőkre.

A tragédiával kapcsolatban pont kerül egy hosszú vitára is: mivel Dylan Roff a facebook oldalán a sokat bírált konföderációs zászlóval mutatkozik, most a város vezetése hajlik arra, hgy eltávolítsák a középületekről ezt a szimbólumot. A konföderációs zászlót  a rabszolgatartó déli államok használták az amerikai polgárháborúban (1861–1865), és ezért a múlt egy kevésbé dicső fejezetét idézi fel ma is. Ugyanakkor a helyi republikánusok  eddig azt hangoztatták, hogy a „lázadók zászlaja” fontos eleme a helyiek identitásának.

Most úgy tűnik, hogy az amerikai függetlenség napján, július 4-én már csak Dél-Karolina és az Egyesült Államok zászlaja marad a helyi parlament tetején.

Ugyanakkor zászló végleges eltávolítását a dél-karolinai törvényhozás mindkét házának kétharmados többséggel kell megszavaznia. A Konföderációs Veteránok Fiai elnevezésű szervezet közölte, hogy harcolni fog a déli zászló eltávolítása ellen, mert az a történelmi örökség része, és nem a gyűlölet jele.

Barack Obama elnök szerint viszont a konföderációs zászlónak sem Charlestonban, sem az országban máshol nem kellene lobognia, annak helye a múzeumban van. Az elnöknek azonban nincs hatásköre intézkedni ebben az ügyben.